„Rorschach-teszt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a mondatszerk.
52. sor:
== A közzététel etikai aggályai ==
 
A tíz hivatalos tesztábra körvonalait először [[William Poundstone]] tette közzé 1983-as könyvében ''([[Big Secrets]])'', amiben a teszt menetét is leírta. Bár az International Society of the Rorschach and Projective Methods (ISR) és a svájci Hogrefe AG kiadó azt állította, hogy a képek szerzői jogvédelem alatt állnak, azonban Hermann Rorschach szülőföldjén, azonbana svájci szabályozás szerint is 1992 óta szabad felhasználásúak (70 év eltelt a halála óta). Az USA szerzői jogi szabályozása szerint szintén köztulajdonnak számítanak a publikálás helye és ideje alapján (1923 előtt), és azokban az országokban is (mint Magyarország), ahol a szerzői jogok védelmében a szabad felhasználás tilalmát 70 évben maximálták. Később a teszt az interneten széles körben hozzáférhetővé vált, az [[index.hu]] hírportálon,<ref>[http://index.hu/tech/net/2009/08/01/vegezze_el_a_rorschach-tesztet/ index.hu] ("Végezze el a Rorschach-tesztet!")</ref> is, mely utóbbit a magyar pszichológusok egy része a vizsgálandó páciensek számára károsnak tartotta<ref name="mpt" /> és tiltakozott, a hírportált a Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Bizottságánál is bepanaszolták.
 
Az [[American Psychological Association]] (APA) etikai szabályai „azoknak az egyéneknek és csoportoknak a jóléte és védelme érdekében, akikkel a pszichológusok dolgoznak”, megköveteli, hogy a pszichológusok „megfelelő erőfeszítéseket tegyenek a tesztanyagok integritása és biztonsága védelmében”.<ref>{{cite web|url=http://www.apa.org/ethics/code2002.html#9_11|title=Ethical Principles of Psychologists and Code of Conduct|date=2003-06-01|accessdate=2009-06-23|publisher=[[American Psychological Association]]}}</ref> A [[British Psychological Society]] hasonló aggályokat fogalmazott meg, és a „tesztanyagok képzetlen személyek számára való elérhetővé tételét” visszaélésnek tekinti, ami „a kliensek részére ártalmas lehet”.<ref name='BPS2007'>{{cite web|url=http://www.bps.org.uk/downloadfile.cfm?file_uuid=A83A1E6C-1143-DFD0-7E62-15AB90E2714A&ext=pdf |title=Statement on the Conduct of Psychologists providing Expert Psychometric Evidence to Courts and Lawyers |accessdate=2009-06-23 |date=2007-10-15 |publisher=The British Psychological Society }}</ref> Az APA továbbá kijelenti, hogy a tesztanyagok terjesztése „határozottan ártalmas hatásnak teszi ki az embereket”, mivel „csak véges számú standardizált pszichológiai teszt létezik egy-egy adott célra”<ref>American Psychological Association, ''Statement on the Disclosure of Test Data'', 1996.</ref> (például az [[öngyilkosság]]ra való hajlam megállapítására<ref>Exner, J.E., & Wylie, J. (1977). Some Rorschach data concerning suicide. ''Journal of Personality Assessment'', 41(4), 339–348.</ref><ref>Viglione, D. (1999). A review of recent research addressing the utility of the Rorschach. ''Psychological Assessment'', 11 (3), 251–265.</ref><ref>Fowler, J. C., Piers, C., Hilsenroth, M. J., Holdwick, D. J., & Padawer, J. R. The Rorschach suicide constellation: Assessing various degrees of lethality. ''Journal of Personality Assessment'', 76 (2), 333–351.</ref>). Az ''Ethics in psychology'' c. könyv leszögezi, hogy egyes vélemények szerint egy pszichológus számára „Rorschach tábláinak nyomtatása és terjesztése a gyakoribb válaszokkal súlyosan etikátlan tett” és „megkérdőjelezi az illető szakmai ítélőképességét”.<ref>{{cite book|title=Ethics in psychology|pages=159–160|last1=Koocher|first1=Gerald P.|last2=Keith-Spielgel|first2=Patricia|isbn=9780195092011|year=1998|publisher=Oxford University Press|location=New York}}</ref>