„Michael Faraday” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 88.132.113.209 (vita) szerkesztéséről Nyiffi szerkesztésére
16. sor:
}}
 
'''''Michael Faraday''''', a Royal Society tagja (FRS) ([[Newington Butts]], [[1791]]. [[szeptember 22.]] – [[Hampton Court]], [[1867]]. [[augusztus 25.]]) [[angolok|angol]] [[fizikus]] és [[kémia|kémikus]], az [[elektrotechnika]] nagy alakja, aki magát természetfilozófusnak tartotta, jelentősen hozzájárult az [[Elektromágnesség|elektromágnesesség]] és [[elektrokémia]] területeinek fejlődéséhez.
 
Ő találta fel a később [[Bunsen-égő]] néven ismertté vált hőforrás első változatát.
28. sor:
Faraday a ''Fullerian Professor of Chemistry'' címet viselte a [[Royal Institution of Great Britain]]ben.
 
== '''Fiatalkora''' ==
A [[London]] melletti Newington Buttsban született (a mai [[Elephant and Castle]] környékén), a [[Kézi kovácsolás|kovácsmester]] kisebbik fiaként. Apja mesterségét gyenge fizikuma miatt nem folytathatta. [[1805]]-ben, tizenhárom éves korában beállt rokonukhoz, George Riebau könyvkötőmesterhez inasnak. Itt a munka mellett sokat tanulhatott a kötésre váró könyvekből, mert az Angol Királyi Tudományos Társaság volt a műhely fő megrendelője.
 
A legenda szerint Sir Humphry Davy, a Társaság akkori elnöke azért figyelt rá fel, mert az ifjú Faraday egy elkészült könyvben felejtette jegyzeteit.
 
== '''Tudományos munkái''' ==
Kezdetben gázok cseppfolyósításával kísérletezett. [[1825]]-ben felfedezte a [[benzol]]t. Tíz év kutatómunka után [[1831]]-ben határozta meg az [[elektromágneses indukció]] törvényeit. (Ez a [[dinamó]]k, [[generátor]]ok és [[transzformátor]]ok működésének alapja.) [[1832]]-ben [[elektrolízis]]sel foglalkozott; megalkotta az „elektrokémiai egyenértéksúly” kifejezést, és meghatározta értékét. Ő vezette be az ''[[anód]]'', ''[[katód]]'', ''[[elektród]]'' és ''[[ion]]'' kifejezések használatát. [[1845]]-ben a [[fény]] és a [[Mágneses mező|mágneses tér]] kölcsönhatásait vizsgálva felfedezte a Faraday-effektust.
 
== '''Davy asszisztenseként''' ==
20 éves korában a kiemelkedő angol (cornishi) [[kémia|kémikus]] és [[Filozófusok listája|filozófus]] Sir Humphry Davy előadásait hallgatta, aki a Királyi Társaság elnöke volt, valamint [[John Tatum]] előadásait, aki a Város Filozófiai Társaság alapítója volt. Miután Faraday elküldött Davynek néhányat az előadásain készített jegyzeteiből, Davy azt mondta, hogy nem feledkezik meg Faradayről, de azt javasolta, maradjon jelenlegi könyvkötő állásánál. Miután Davy látása [[nitrogén-triklorid]]os balesete miatt megsérült, titkáraként alkalmazta Faradayt. Amikor a Királyi Társaság tagját, John Payne-t kirúgták, Davy felajánlott Faradaynek egy laboratóriumi asszisztensi állást. Faraday gondolkodás nélkül otthagyta könyvkötői állását, munkaadója, Henry de la Roche indulatossága miatt.
 
Amikor Davy hosszú körútra indult a kontinensen 1813-15 között, az inasa nem tartott vele. Faraday mint Davy tudományos asszisztense részt vett Davy partiján, és – nem lévén nemes – megkérték, hogy lássa el az inasi teendőket, amíg nem találnak valakit Párizsban. Davynek nem sikerült helyettest találnia, és Faraday rákényszerült, hogy az utazás alatt olyan jól lássa el az inasi szerepet, ahogyan azt asszisztensként tette. Davy felesége, [[Jane Apreece]], nem kezelte Faradayt egyenrangú félként (kint kellett utaznia a fedélzeten, a szolgákkal ennie stb.), minek következtében Faraday azt fontolgatta, hogy egyedül tér vissza Angliába, és felhagy a tudománnyal.
 
== '''Tudományos pályája''' ==
[[Fájl:M Faraday Lab H Moore.jpg|thumb|300px|Faraday a laboratóriumában (akvarell)]]
 
64. sor:
A statikus elektromosságban folytatott munkája során Faraday szemléltette, hogy az elektromos töltések csak az elektromosan töltött vezető külső felületén vannak jelen, és a külső töltés semmilyen hatással sincs a vezető belsejére. Ez azért van, mert az azonos töltések taszítják egymást. Ezt a védekező effektust [[Faraday-kalitka]] néven ismerik.
 
== '''Öregkora''' ==
Több mint fél évszázaddal azután, hogy a tizenéves Faraday először járt a Királyi Intézetben, még ellátogatott oda, és órákat töltött azzal, hogy az eget kémlelte az ablakából.
 
„''Következő szombaton (22-én) betöltöm 70-edik évemet. Alig tudok magamra idős emberként gondolni''” – Faraday
 
== '''Érdekességek''' ==
Egy gyertya kémiai története címmel sikeres előadássorozatot tartott kémia és fizika témakörökben a Királyi Intézetben; ezzel kezdődött a fiataloknak szóló karácsonyi előadások sorozata, amit a mai napig minden évben megtartanak ott, és Faraday nevét viseli.
 
84. sor:
[[Hampton Court]]-i házában hunyt el [[1867]]. augusztus 25-én.
 
== '''Faraday-törvények''' ==
{{Bővebben|Faraday elektrolízis-törvényei}}
 
96. sor:
* Bármely egyszeresen pozitív töltésű ion egy mól mennyiségének a kiválasztásához szükséges [[elektromos töltés|töltés]], a ''Faraday-féle állandó'': <math> F=(9,648455 \pm 27*10^-6 )*10^4 \frac {C}{mol^\cdot} \approx 96500 \frac {C}{mol^\cdot} </math>
 
== '''Emlékezete''' ==
* A Faraday-törvények mellett a nevét őrzi a [[Elektromos kapacitás|kapacitás]] [[mértékegység]]e, a [[farad]].
* [[Faraday-pohár]]
 
== '''Jegyzetek''' ==
{{jegyzetek}}
 
== '''További információk''' ==
{{commonskat|Michael Faraday}}
* [http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbd/0/22157/1 www.sulinet.hu]