„Ihsídidák” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
== Történetük ==
 
[[Egyiptom]]ot [[905]]-ben sikerült visszaszereznie az [[Abbászida]] [[kalifa|kalifáknak]] a [[Túlúnidák]]tól. 935-ben nevezte ki [[ar-Rádí]] a [[fergána]]i [[Muhammad bin Tugdzs]]ot egyiptomi helytartónak, akit két[[939]]-ben éva múlvatartomány ahelyzetének rendezéséért megtisztelő [[perzsa nyelv|perzsa]] ''ihsíd'' (herceg, fejedelem) címmel ruházott fel. Al-Ihsíd hamarosan elszakadt a [[Muhammad bin Ráik]] befolyása alá került központi hatalomtól, és [[946]]-ig tartó uralma során megszerezte Szíriát és Palesztinát., illetve csapatai bevonultak [[Mekka|Mekkába]] és [[Medina|Medinába]], megvetve ezzel a [[Hidzsáz]] későbbi egyiptomi függésének alapjait.

[[945]]-ben új ellenfelek bukkantak fel a keleti határon: [[Bagdad]]ban az iráni [[Buvajhidák]] lettek az urak, ugyanekkor [[Aleppó]]t elszakították a [[moszul]]i [[Hamdánidák]], akik folyamatos hatalmi rivalizálást folytattak az egyiptomi dinasztiával.
 
Még [[923]]-ban vásárolta meg al-Ihsíd az [[Abú Miszk Káfúr]] nevű [[núbia]]i [[rabszolga|rabszolgát]], aki rendkívül tehetségesnek bizonyult az államügyek intézése terén, ezért az emír felszabadította, és rábízta fiai nevelését. Így történt, hogy [[946]]-ban, amikor Ibn Tugdzs meghalt, gyakorlatilag Káfúr irányítása alá került birodalma: fiai, [[Unúdzsúr bin al-Ihsíd|Abú l-Kászim Unúdzsúr]] ([[946]]–[[961]]), de még inkább [[Alí bin al-Ishíd|Abú l-Haszan Alí]] ([[961]]–[[966]]) csak bábok voltak a mindenható miniszter kezében.