„Emberi méltóság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Etika kategória eltávolítva (a HotCattel) |
Dzsi (vitalap | szerkesztései) Linkjavítgatások |
||
2. sor:
== A fogalom jelentése ==
Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek, származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától stb. függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes emberben
Az emberi méltóság jellemzői:
▲Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek, származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától stb. függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes emberben. Az emberi méltóság jellemzői: 1) egyetemesség-egyenlőség; 2) elvehetetlenség-eljátszhatatlanság; 3) sérthetetlenség.
# egyetemesség-egyenlőség;
# elvehetetlenség-eljátszhatatlanság;
# sérthetetlenség.
== A fogalom kialakulásának története ==
A fogalom kialakulásának története a [[Sztoikus filozófia|sztoikus filozófiában]] gyökerezik, mert ez az irányzat belátva a fennálló egyenlőtlenségeket is hitet tett az emberek egyfajta alapvető egyenlősége és más élőlényektől való alapvető különbözősége mellett. Az ókori filozófia mellett a fogalom forrásvidéke a [[Zsidó vallás|zsidó]], később zsidó-[[Kereszténység|keresztény]] kultúra, a [[biblia]]i hagyomány is. Míg a görög [[filozófia]] az [[ember]]t a [[természet]]tel vagy az [[állam]]mal való szembeállításban ragadta meg, addig a bibliai értelmezés az embert az [[Isten]]nel való kapcsolata szerint határozta meg. Így a zsidó-keresztény hagyományban az emberi méltóság alapja az Isten képmásúság.<ref>
A modernkori gondolkodásban a fogalmat [[Immanuel Kant|Kant]] munkásságán keresztül értelmezzük és közelítjük meg. Nála az emberi méltóság gyökere az ember képessége értelmének használatára, így erkölcsi döntések meghozatalára.
[[Jogrendszer]]ben először [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatában]] rögzítették a fogalmat, akkor még az Istent megnevezve az ember elidegeníthetetlen jogainak forrásának. Majd a [[francia forradalom]] idején megfogalmazott [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] volt a következő jogi dokumentum. A [[20. század]]i fontos mérföldkő volt, hogy az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] tragédiái után megalakuló [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] 1948-ban a modern polgári államok normájaként megfogalmazta az [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata|Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát]].
Legújabban az [[Európai Unió]] alapjogi chartája kísérelte meg az emberi méltóságon alapuló jogok összegzését 2000-ben.<ref>[http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:12012P/TXT Az Európai Unió Alapjogi Chartája]</ref>. Az alapjogi charta része lett a [[Lisszaboni szerződés]]nek, így annak 2009. december 1-jei hatálybalépésével része az EU jogának, akár bíróságok előtt is lehet rá hivatkozni.
== A fogalomról szóló katolikus tanítás ==▼
▲== A fogalomról szóló katolikus tanítás ==
Ókori görög gondolkodáson túl az emberi méltóság fogalmának fontos kultúrtörténeti és eszmei forrása a zsidó-keresztény kultúra és a Biblia. A fogalom jogrendszerbe ültetése mégsem köthető közvetlenül az egyházhoz. Az emberi méltóságot mint vallástól független axiómát a 19. században fedezte fel az egyház és a 20. században felismerte annak gyökereit saját eszmerendszerében is. A 19. század óta állandó hivatkozási pont lett az egyház megnyilatkozásaiban is. [[XIII. Leó pápa]] [[Rerum novarum]]ától [[XXIII. János pápa|XXIII. János]] és [[VI. Pál pápa|VI. Pál]] [[enciklika|enciklikáin]] a [[második vatikáni zsinat|II. vatikáni zsinat]] okmányain keresztül napjaink egyházi megnyilatkozásaiig a katolikus tanítás számos alkalommal állt ki az emberi méltóság mellett. A II. vatikáni zsinat [[vallásszabadság]]ról szóló deklarációja maga is az emberi méltóság fogalmáról kapta a nevét (Dignitatis Humanae), hiszen a vallásszabadság értékét e fogalomból vezeti le.<ref>[http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_13.html Dignitatis Humanae kezdetű deklarációja]</ref> Konkrétan az emberi méltóság katolikus értelmezését a Gaudium et spes (Az egyházról a mai világban) kezdetű konstitúciója adja meg.<ref>[http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_16.html Gaudium et spes kezdetű konstitúció]</ref>
| |||