„Ilku Pál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bőv
1. sor:
'''Ilku Pál''' ([[Bulcsu]], [[Bereg vármegye]], [[1912]]. [[október 8.]] – [[Budapest]], [[1973]]. [[július 13.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|329}}</ref>) magyar [[kommunizmus|kommunista]] politikus, és katonavezérőrnagy.
 
Jelentős része volt az [[1956-os forradalom]] leverését követően a [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] vezette [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]] konszolidálásában fontos szerepet játszó [[Pufajkások|karhatalmi erők]] (a „[[pufajkások]]”) megszervezésében. Később helyettes honvédelmi miniszter, majd művelődésügyi miniszter lett.
 
==Pályája Életpályája==
A [[kárpátalja]]i, [[Beregszász]] mellett fekvő [[Bulcsu]]ban született. Szülőfaluját a vármegye nagyobbik részével együtt a [[trianoni békeszerződés]] értelmében az újonnan alakult [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] csatolták. Elemi és középiskolai tanulmányait falujában, illetve Beregszászon végezte, felsőfokú tanulmányait azonban már Pozsonyban. [[1935]]-ben [[Pozsony]]ban szerzett tanítói oklevelet.<ref name="plex"/> Még az 1930-as évek elején vette feleségül Czabán Piroskát, akinek apjával (azaz apósával), [[Czabán Samu]]val együtt 1935-ben baloldali pedagógiai lapot indított ''Új korszak'' címmel. Ekkor már három éve részt vett a [[csehszlovákia]]i baloldali mozgalmakban, [[1937]]-ben pedig belépett [[Csehszlovákia Kommunista Pártja|Csehszlovákia Kommunista Pártjába]].<ref name="plex"/>
 
Baráti szálak fűzték [[Fábry Zoltán]]hoz és [[Schönherz Zoltán]]hoz is. Utóbbi irányítása alatt szervezkedett odahaza a fiatalok közt, így többek közt az [[ungvár]]i ''Magyar Munkás'' című újságba és az [[ostrava]]i ''Magyar Napba'' is írt cikkeket. Amikor Kárpátalja [[1939]] májusában újraegyesült Magyarországgal Ilkut sokakkal együtt letartóztatták.<ref name="plex"/> Bizonyíték hiányában hamar elengedték, de rendőri felügyelet alá került, később pedig büntetésből katonának is behívták.
 
[[1944]] őszén másokkal együtt megszökött és a hegyekben bujkált, az előrenyomuló szovjet hadsereg megérkezése után [[Beregszász]] párttitkára lett<ref name="plex"/>, a következő év januárjában a [[Magyar Kommunista Párt]] meghívására családjával [[Debrecen]]be költözött. (Akkoriban itt volt a szovjetek által hatalomra segített magyar [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] székhelye.) Magyarországon oktatáspolitikával kezdett foglalkozni, a párton belül előbb a pécsi, majd a budapesti pártiskola funkcionáriusa lett. az [[1947-es választások]]on jutott be először a parlamentbe, az MKP országos listájáról. Innentől kezdve az [[1967-es választás|1967-1971-es ciklust]] leszámítva haláláig [[országgyűlési képviselő]] maradt. 1958-tól az MSZMP KB tagja, 1962 és 1970 között az MSZMP Politikai bizottságának póttagja volt.<ref> Akadémiai kislexikon </ref>
 
===1956-1957-ben===
21. sor:
*1958-61 - művelődésügyi miniszterhelyettes<ref name="plex"/>
*1961-73 - művelődésügyi miniszter<ref name="plex"/>
 
==Jegyzetek==
== Díjai, elismerései ==
* 1971-ben a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem díszdoktorrá avatta.
 
== Írásai <ref> Magyar életrajzi lexikon</ref>==
* ''Lendület'' (regény, Pozsony, 1936);
* ''Az osztály zendülői'' (regény, Budapest, 1949);
* ''Oktatásügyünk továbbfejlesztéséről'' (Budapest, 1964);
* ''Korszerű műveltség – szocialista ember '' (válogatott beszédek, cikkek, válogatta, szerk. Horváth Márton, Aczél György előszavával, Bp., 1977).
 
== Írások róla ==
* E. Fehér Pál: Búcsú I. P.-tól (Kortárs, 1973. 9. sz.);
* Dobozy Imre: Búcsú helyett (Élet és Irod., 1973. 29. sz.);
* Sándor László: A Sarló írói és művészei (Alföld, 1978. 8. sz.).
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t169.htm Életrajza] az Országgyűlési Almanach 1947-1949-ben
* Magyar életrajzi lexikon
* Akadémiai kislexikon Budapest 1. kötet 806. old.
 
{{Magyarország oktatásügyi miniszterei}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ilku_Pál