„Auschwitzi koncentrációs tábor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
}}
 
Az '''auschwitz'''
Az '''auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor''' ([[Német nyelv|németül]] ''Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau'', ''KL Auschwitz)'' a legnagyobb [[Harmadik Birodalom|német]] [[megsemmisítő tábor]] és egy sor [[koncentrációs tábor]] neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli [[Oświęcim]] német nevéről kapta, ami [[Krakkó]]tól kb. 60 kilométerre nyugatra helyezkedik el Dél-[[Lengyelország]]ban. A várost 1939. november 1-jétől a német birodalomhoz csatolták, [[1940]]-től a [[Harmadik Birodalom|nemzetiszocialista Németország]] számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Ezek a táborok a [[holokauszt]] előkészítésének fontos elemei voltak, körülbelül 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek körülbelül 90%-a [[zsidók|zsidó]] volt. A kivégzett zsidók 1/6-a ebben a táborban vesztette életét. Továbbá érkezett még megközelítőleg {{szám|150000}} lengyel, {{szám|23000}} ezer, {{szám|15000}} ezer szovjet fogoly, 400 Jehova tanúja, és több tízezer eltérő nemzetiségű ember, akiknek nagy része meghalt a kivégzések, orvosi kísérletek, kényszermunka, éhínség vagy betegségek során.
 
Az '''auschwitz–birkenaui–birkenaui koncentrációs tábor''' ([[Német nyelv|németül]] ''Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau'', ''KL Auschwitz)'' a legnagyobb [[Harmadik Birodalom|német]] [[megsemmisítő tábor]] és egy sor [[koncentrációs tábor]] neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli [[Oświęcim]] német nevéről kapta, ami [[Krakkó]]tól kb. 60 kilométerre nyugatra helyezkedik el Dél-[[Lengyelország]]ban. A várost 1939. november 1-jétől a német birodalomhoz csatolták, [[1940]]-től a [[Harmadik Birodalom|nemzetiszocialista Németország]] számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Ezek a táborok a [[holokauszt]] előkészítésének fontos elemei voltak, körülbelül 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek körülbelül 90%-a [[zsidók|zsidó]] volt. A kivégzett zsidók 1/6-a ebben a táborban vesztette életét. Továbbá érkezett még megközelítőleg {{szám|150000}} lengyel, {{szám|23000}} ezer, {{szám|15000}} ezer szovjet fogoly, 400 Jehova tanúja, és több tízezer eltérő nemzetiségű ember, akiknek nagy része meghalt a kivégzések, orvosi kísérletek, kényszermunka, éhínség vagy betegségek során.
 
A táborok:
58 ⟶ 60 sor:
A Birkenauban (Brzezinka) létesített Auschwitz II. építése 1941 októberében kezdődött, majd a női részleg létesítését 1942 augusztusában kezdték meg. Birkenaunak négy gázkamrája volt, ezeket úgy tervezték, hogy zuhanyozókra hasonlítsanak, ezen kívül négy krematóriuma volt a holttestek elégetésére. Körülbelül 40 kisebb tábort létesítettek Auschwitz körül. Ezek kényszermunkatáborok voltak, melyeket együttesen Auschwitz III-ként ismernek. Az első Monowitzban épült fel, ahol szülővárosaikból erőszakkal evakuált lengyeleket őriztek.
 
A foglyokat az egész németek megszállta Európából vasúton szállították, naponta érkeztek szerelvények Auschwitzba. A táborba érkezőket három csoportra osztották. Egy csoport néhány órán belül a gázkamrába ment; ezeket az embereket Birkenauba küldték, ahol naponta több mint {{szám|20000}} embert lehetett elgázosítani. Birkenauban erre a célra a [[Zyklon–B]] nevű rovarirtó készítményt használták, amely mérgező [[hidrogén-cianid]]-gázt tartalmazó granulátum volt. A foglyok másik részét rabszolgamunkára használták gyárakban, például a Kruppban és az I.G. Farbenben. Az auschwitziau1zi komplexumban {{szám|405000}} dolgozó foglyot jegyeztek fel 1940 és 1945 között, ebből {{szám|340000}} halt meg kivégzés, verés, éhezés és betegségek következtében. Néhány fogoly [[Oskar Schindler]] német gyáros segítségével túlélte a megpróbáltatásokat, aki mintegy 1000 lengyel zsidót mentett meg azzal, hogy kivitte őket Auschwitzból, hogy a gyáraiban dolgoztassa őket, először egy [[Krakkó]] melletti gyárába, majd egy másikba Brněnecben, ami a mai Csehországban található. A harmadik csoport, főleg ikrek, törpék orvosi kísérletek címén a [[Josef Mengele]]-féle orvosok kezei közé kerültek, akiket másképpen „halál angyalainak” is hívtak.
 
A táborok személyzetét részben foglyok adták, néhányukat kápónak és sonderkommandónak (krematóriumi munkások) választottak ki. Ezeknek a csoportoknak a tagjait rendszeresen megölték. A kápókat és sonderkommandókat az SS tagjai felügyelték, összesen 6000 SS-tag "dolgozott" Auschwitzban.
131 ⟶ 133 sor:
[[Fájl:Auschwitz aerial view RAF.jpg|bélyegkép|250px|Légifénykép Birkenauról, 1944. május 31-én készítette a Dél-afrikai Légierő Mosquito repülőgépe, amelyet a közeli monowitzi műbenzingyár felderítésére küldtek. A légi fénykép elemzője nem ismerte fel a felvétel jelentőségét, csak az 1970-es évek végén azonosították és a CIA elemezte 1978-ban. A képen látható, hogy füst száll fel az V. krematóriumból]]
 
Egy kevés információ eljutott a szövetségesekhez Auschwitzról 1941 és 1944 között, így [[Witold Pilecki]] és [[Jerzy Tabeau]] beszámolója, de a tömeggyilkosságokról szóló kétségbeesett híradásokat figyelmen kívül hagyták mint túlzó állításokat. Ez megváltozott, amikor ismertté vált [[Rudolf Vrba|Rudolf ]] és<nowiki/>úő [[Alfred Wetzler]] igen részletes beszámolója, ez 1944 közepére meggyőzte a legtöbb szövetséges vezetőt az igazságról Auschwitzcal kapcsolatban. Részletes felderítő fényképek készültek a táborról 1944-ben, miközben a közelben katonai és ipari célpontokat kerestek, de meg sem kísérelték, hogy a felvételeket kiértékeljék. Valójában egészen az 1970-es évekig nem vizsgálták meg a felvételeket gondosan.
 
Miután [[Chaim Michael Dov Weissmandl|Weissmandl]] szlovák rabbi kifogásait hangoztatta 1944 májusában, egyre erősödött az igyekezet, hogy a szövetségeseket meggyőzzék Auschwitz, vagy a hozzá vezető vasúti vonalak bombázásáról. Volt egy pillanat, amikor [[Winston Churchill]] parancsot adott egy ilyen terv előkészítésére, de végül úgy érvelt, hogy a tábor bombázása sokkal inkább a foglyok halálát okozná, mintsem hogy megszakítsa a kivégzések kivitelezését, a vasúthálózat bombázása pedig technikailag megoldhatatlan. Később néhány közeli katonai célpontot bombáztak. Egy bomba véletlenül a táborra hullt, és megölt néhány foglyot. A vita arról, hogy bombázni kellett volna, vagy hogy mit kellett volna tenni, ha a siker valószínűtlennek látszik, mai napig lezáratlan.