„Auschwitzi koncentrációs tábor” változatai közötti eltérés

A foglyokat az egész németek megszállta Európából vasúton szállították, naponta érkeztek szerelvények Auschwitzba. A táborba érkezőket három csoportra osztották. Egy csoport néhány órán belül a gázkamrába ment; ezeket az embereket Birkenauba küldték, ahol naponta több mint {{szám|20000}} embert lehetett elgázosítani. Birkenauban erre a célra a [[Zyklon–B]] nevű rovarirtó készítményt használták, amely mérgező [[hidrogén-cianid]]-gázt tartalmazó granulátum volt. A foglyok másik részét rabszolgamunkára használták gyárakban, például a Kruppban és az I.G. Farbenben. Az auschwitziau1zi komplexumban {{szám|405000}} dolgozó foglyot jegyeztek fel 1940 és 1945 között, ebből {{szám|340000}} halt meg kivégzés, verés, éhezés és betegségek következtében. Néhány fogoly [[Oskar Schindler]] német gyáros segítségével túlélte a megpróbáltatásokat, aki mintegy 1000 lengyel zsidót mentett meg azzal, hogy kivitte őket Auschwitzból, hogy a gyáraiban dolgoztassa őket, először egy [[Krakkó]] melletti gyárába, majd egy másikba Brněnecben, ami a mai Csehországban található. A harmadik csoport, főleg ikrek, törpék orvosi kísérletek címén a [[Josef Mengele]]-féle orvosok kezei közé kerültek, akiket másképpen „halál angyalainak” is hívtak.

Egy kevés információ eljutott a szövetségesekhez Auschwitzról 1941 és 1944 között, így [[Witold Pilecki]] és [[Jerzy Tabeau]] beszámolója, de a tömeggyilkosságokról szóló kétségbeesett híradásokat figyelmen kívül hagyták mint túlzó állításokat. Ez megváltozott, amikor ismertté vált [[Rudolf Vrba|Rudolf ]] és<nowiki/>úő [[Alfred Wetzler]] igen részletes beszámolója, ez 1944 közepére meggyőzte a legtöbb szövetséges vezetőt az igazságról Auschwitzcal kapcsolatban. Részletes felderítő fényképek készültek a táborról 1944-ben, miközben a közelben katonai és ipari célpontokat kerestek, de meg sem kísérelték, hogy a felvételeket kiértékeljék. Valójában egészen az 1970-es évekig nem vizsgálták meg a felvételeket gondosan.