„Kéked” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{más|Kékesd}}
{{Magyar település infobox
| név = Kéked
22 ⟶ 23 sor:
 
== Története ==
A települést [[1297]]-ben említik először ''Keked'' írásmóddal. [[1317]]-ben ''Kekud,'' [[1319]]-ben ''Quequed,'' [[1332]]-[[1335]] között ''Quequed, Kykit, Kekuk'' és ''Kekud'' alakban írva említik nevét. A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.
A települést [[1297]]-ben említik először ''Keked'' néven.
 
[[1332]]-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, [[1333]]-ban 8, [[1334]]-ben 3, [[1335]]-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. [[1319]]-ben [[Pányok]]kal szomszédosnak említik. Kastélya [[gótika|gótikus]] eredetű, a [[15. század]]ban épült, később [[reneszánsz]] stílusban építették át. A mai Kéked 1942-ben jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből.
[[1317]]-ben ''Kekud,'' [[1319]]-ben ''Quequed,'' [[1332]]-[[1335]] között ''Quequed, Kykit, Kekuk, Kekud'' néven említik.
 
A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.
 
[[1332]]-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, [[1333]]-ban 8, [[1334]]-ben 3, [[1335]]-ben 2 garas pápai tizedet fizetett.
 
[[1319]]-ben [[Pányok]]kal szomszédosnak említik.
 
Kastélya [[gótika|gótikus]] eredetű, a [[15. század]]ban épült, később [[reneszánsz]] stílusban építették át.
 
A mai Kéked 1942-ben jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből.
 
[[2013]]. október 21-én felavatták a Kéked-[[Abaújnádasd]] közötti 2,8&nbsp;km hosszú összekötő utat.<ref>[http://www.nif.hu/hu/hirek/Elkeszult_a_Keked-Abaujnadasd_osszekoto_ut Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út]</ref>
44 ⟶ 35 sor:
* [[Melczer-kastély]]: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [http://www.kastelyutak.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=156&Itemid=434]
* Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
* Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.<ref>4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csodaszépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védettényilvánításvédetté nyilvánítás előtt. Forrás [http://www.foek.hu/zsibongo/termve/nemorsz/borsod/borsod.htm]</ref> A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.
 
== Környező települések ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kéked