„Szenet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (Botond0.2.), visszaállítva Tudor987 szerkesztésére: a forrás kell |
a referencia jelölés javítása |
||
2. sor:
[[Fájl:Louvres-antiquites-egyptiennes-img 2791.jpg|260px|bélyegkép|[[Hatsepszut]] nevével ellátott szenet]]
[[Fájl:Senet game pieces (Tutankhamun).jpg|260px|thumb|Szenet [[Tutanhamon]] sírjából ([[Királyok völgye 62|KV62]])]]
A '''szenet''' [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] táblás játék; a legrégebbi fennmaradt hasonló játék a világon. Már i. e. 3500 körül említik, utolsó ókori egyiptomi említése az i. sz. [[3. század]]ból való.<ref name=PiccioneUW>[http://www.gamesmuseum.uwaterloo.ca/Archives/Piccione/index.html Peter A. Piccione: ''In Search of the Meaning of Senet'']</ref>
A játék rövid neve (tudományos átírással ''zn.t,'' később ''sn.t'' vagy ''snỉ.t''<ref name=PiccioneCOFC>[http://www.cofc.edu/~piccione/senet_web.html Peter A. Piccione: ''Gaming with the Gods: The Game of Senet and Ancient Egyptian Religioous Beliefs'']</ref>) átkelést, áthaladást jelent.<!-- teljes neve, a ''zn.t n.t ḥˁb'' jelentése: „az átkelés játéka”. // ez van az angolban, de nyelvtanilag nem igazán értem, addig zárójelbe--> A szenet eleinte egyszerűbb változatokban tűnt fel; az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] idején azonban bonyolultabbá vált és vallási jelentőségre is szert tett.
==A ''szenet'' kellékei==
11. sor:
A [[dobókocka]] elődjei, a dobópálcák határozták meg a lépéseket. Dobópálcát több más játékhoz is használtak. A pálcák, melyekből négy kellett egy játékhoz, laposak voltak, egyik oldaluk fehérre festve. A négy pálcát egyszerre dobták el.
A ma múzeumokban őrzött több mint 120 szenettábla három változatban fordul elő: fából, kőből vagy kerámiából készült keskeny lap; más célból készült tárgyakra felvázolt rajz, illetve finom kidolgozású fa-, kő- vagy kerámiadoboz, melynek fiókja is volt a bábuk és a dobópálcák tárolására<ref
Az Újbirodalomból maradtak fenn olyan táblák is, melyeknek másik oldalára egy másik táblás játék, a ''[[tjau]]'' tábláját rajzolták.
21. sor:
A különböző szenettáblák és velük kapcsolatos szövegek elemzése alapján megállapítható, hogy a játék hosszú története folyamán a cél mindig ugyanaz volt: eljutni az első mezőtől az utolsóig, a tábla nyújtott S alakú bejárásával.
Bár a régészek által megtalált szenettáblák közül mindegyiken van több vagy kevesebb ábrával díszített mező, csak az utolsó öt az, amelyik mindegyiken díszített. Az Ó- és Középbirodalom idején ezeket a vallással semmilyen kapcsolatban nem álló jelekkel és számokkal díszítették, sorrendben: jó, rossz, 3, 2, 1. A ''jó'' mezőre lépni szerencsét jelentett, a közvetlenül utána álló ''rossz'' mezőre lépni balszerencsét, az utolsó 3 mezőről pedig csak úgy lehetett eljutni a célba, hogy épp annyi számértékűt dobott a játékos, amennyi állt azon a mezőn.<ref name=
==A ''szenet'' története==
Az első szenetre hasonlító táblákat [[predinasztikus]] és [[I. dinasztia]]beli temetkezések feltárásakor találták.<ref name=
Az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] korára a szerencsének a játékban játszott nagy szerepe és az egyiptomiak determinisztikus felfogása miatt úgy hitték, a győztes a főbb istenek – [[Ré]], [[Thot]], esetleg [[Ozirisz]] – kegyében áll. A [[XVIII. dinasztia]] uralmának végére a tábla már az alvilágot jelképezte, melyen az elhunytnak át kellett haladnia. Emiatt a játéktáblát gyakran tették sírokba, hogy segítse a holtat az alvilágban tett útján. A szenetet a [[Halottak Könyve]] is említi, 17. fejezetében. Ekkoriban már készültek olyan szenettáblák, melyekre a sírkellékeknél szokásos szövegeket írták, jelezve, hogy ezek már nem mindennapi használatra készültek, hanem temetkezési kellékként.
33. sor:
[[Hatsepszut]] idején a dekoráció is tovább alakult, az utolsó mezők ábrázolásai változni kezdtek, és végül teljes mértékben vallási jellegűvé váltak. A ''rossz'' mezőt víz ábrázolásával jelölték, a 3, 2, 1 számok helyett pedig három madár, két, majd egy férfi jele volt látható. [[I. Széthi]] idejére az emberalakokat isteneké váltotta fel. A [[XX. dinasztia]] idején már több szenettáblának minden egyes mezőjét vallási jellegű díszítéssel látták el. A játékot leíró vallásos szövegekben a játékos egyes szám első személyben meséli el bábui mozgását a mezőkön keresztül.
Újbirodalmi szenettáblákon az első mezőn [[Thot]] isten látható, aki a túlvilághit szerint bejelenti az elhunyt érkezését az alvilágba. A 12. mezőn az [[Orion csillagkép]] látható, ami [[Ozirisz]]t, az alvilág urát jelképezte. A 15. mezőn – a tábla közepén – [[béka]] volt látható, az újjászületés jelképe. Aki erre a mezőre lépett, az újra dobhatott. A 16. mező, a „hálók háza” azonban csapdát jelentett, egy dobásból kiesett, aki erre lépett. A 26. mező, a „megfiatalodás háza” ismét újabb dobást jelentett (a „megfiatalodás” jelenthette a holttestek [[bebalzsamozás]]át, mellyel felkészítették őket az örök életre), a 27. a káosz vizeit – ez volt a legrosszabb, aki ide lépett, annak le kellett vennie bábuját a tábláról. Az utolsó, 30. mezőn a felkelő nap, Ré-Harahti képe volt látható. Aki minden bábujával átjutott ezen a mezőn, csatlakozhatott a napistenhez és örök életet nyert.<ref name=
Abból, hogy a [[XXV. dinasztia]] korából fennmaradt egy szenettábla a [[karnak]]i [[Ámon (isten)|Ámon]]-templom kikötőjének egyik rámpájába vésve, arra következtethetünk, hogy amellett, hogy fontos rituális jelentőséggel bírt, a szenet megmaradt népszerű mindennapi szórakozásnak is.<ref name=
A játék elterjedt az ókori világ más tájain is ([[Ciprus (sziget)|Ciprus]], [[Levante]]), de itt nem bírt ekkora vallási jelentőséggel.
| |||