„Mercury–Redstone–3” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
felesleges divíz (ld. Redstone rakéta vs. Trabant-autó)
97. sor:
A nagy magasságú teszteknél már a [[NACA]]-nál bevett szokás volt, hogy majmokat ültettek a kísérleti rakétákba, a NASA is ezt a gyakorlatot vette át. A kísérleti repülések során azonban nem volt éles a határ a NACA/NASA és a különböző haderőnemek erőforrásai között, ezért például a leendő űrkísérletekhez még a [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|légierő]] hozott létre egy 40 egyedből álló majomkolóniát a [[Holloman Légibázis]]on. Amikor eldőlt, hogy a Mercury-programban egy űrugrást is végrehajtanak, a NASA átvett a légierőtől egy hat csimpánzból álló csoportot, amelynek egyedeit már a Holloman bázison speciális gyakorlatokkal képezték űrrepülési kísérletekre, majd Cape Canaveralre költöztették őket. Közülük került ki [[Ham (csimpánz)|Ham]], a legkiegyensúlyozottabb [[csimpánz]] (és tartaléka Minnie), akit kijelöltek a repülésre. Érdekesség, hogy a majmot eredetileg Changnak hívták, csak az űrkísérletre kapta a Ham nevet, amely azonban inkább volt jel, mint név, mert egy betűszó volt, a '''H'''olloman '''A'''erospace '''M'''edical Center kezdőbetűiből.<ref name="Life">{{cite web|url=http://time.com/3456378/life-with-the-astrochimps-early-stars-of-the-space-race/|title=LIFE With the Astrochimps: Early Stars of the Space Race|author=Ben Cosgrove|language=angol|publisher=LIFE|accessdate=2015-02-16}}</ref><ref name="AiS">{{cite web|url=http://history.nasa.gov/animals.html|title=A Brief History of Animals in Space|author=|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2015-02-16}}</ref>
 
Ham repülését 1961. január 31-re tűzték ki. A repülés azonban nem hozott teljes sikert. Ham speciális ülést kapott, egy hermetikusan zárt és [[oxigén]]nel ellátott zárt kapszulát (egy kvázi majom-[[Űrruha|szkafandert]]), amelyben a start reggelén beültették a Mercury űrhajóba. Ezt követően aztán elkezdődtek a problémák, amelyek egészen a vízre szállásig elkísérték a folyamatot. Összesítve négy órányi megszakítás és starthalasztás akkumulálódott (az indítóállás liftjétől kezdve a kabin áramátalakítójáig több hibát is regisztráltak és hárítottak el), mire 16:55-kor ([[Egyezményes Koordináltkoordinált Világidővilágidő|UTC]]) beindult a Redstone hajtóműve és a magasba vitte a csimpánzt. A repülés első perce végén nyilvánvalóvá vált a telemetriai adatokból, hogy a [[rakéta]] is eltért a tervezett röppályától. Két perccel a start után egy légszelep tévesen kinyitott és a kabin belső [[nyomás]]a a normális 0,38 [[Bar (mértékegység)|bar]] érték kevesebb mint ötödére, 0,07 barra zuhant. A gyorsítás végén aztán, amikor a [[rakéta hajtóműrakétahajtómű|hajtómű]] leállt, egy újabb hiba következett be, a hajtómű programozott leállását a mentőrakéta vezérlőrendszere hibaként érzékelte, és ahelyett, hogy rendben levált volna, maga is beindult, tovább emelve a kabint. Az űrhajó ezért a tervezettnél magasabbra jutott, és a visszatérés pályája is meredekebb lett.<ref name="TNO_ch10_3">{{cite web|url=http://history.nasa.gov/SP-4201/ch10-3.htm|title=This New Ocean: A History of Project Mercury – MR-2: Ham Paves the Way|author=Loyd S. Swenson Jr., James M. Grimwood és Charles C. Alexander|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2015-02-17}}</ref>
 
Ham a pályaeltérést megszenvedte: a visszatéréskor 14,7&nbsp;g hatott rá. Ennek ellenére teljesítette a rá kirótt feladatot (hang és fényjelzésre megadott időn belül karokat kellett meghúznia, amelyet hiba esetén kis áramütéssel büntetett a rendszer), 50 alkalomból mindössze két alkalommal hibázott a majom. A problémák még a leszálláskor sem szűntek meg. A pályaeltérés miatt a kabin 77 kilométerrel a tervezett leszállási pont mellett, 90 kilométerre a legközelebbi hajóegységtől ért az [[Atlanti-óceán]]ra. A vízre érkezéskor a kabin megsérült, és a repedésen, valamint a nyitott légszelepen keresztül víz ömlött a belsejébe. A [[USS Donner]] [[helikopter]]eit küldték a süllyedő kabin kiemelésére, amely végre sikert hozott – addigra kb. 360 [[liter]] [[víz]] jutott be. Mindezek ellenére Hamet épen és egészségesen emelték ki az ülésével a kabinból. A jó állapotban levő állat egy [[Alma (növénynemzetség)|almát]] és egy [[narancs]]ot kapott a konyháról, amit jóízűen elfogyasztott.<ref name="TNO_ch10_3"/>
103. sor:
'''Mercury–Redstone–BD'''
 
Ham útja nem volt egyértelmű siker, olyannyira, hogy nem is következhetett [[Alan Shepard]] repülése, hanem [[Wernher von Braun]] kénytelen volt változtatásokat eszközölni a rakétán és a változtatások működőképességét egy újabb tesztrepülésen kipróbálni. Az újabb repülés nem is kapott sorszámot, hanem a soron kívüli [[Mercury–Redstone-BD]] (azaz '''B'''ooster '''D'''evelopment – Rakéta Továbbfejlesztés) jelet kapta. A Redstone-t összesen hét helyen változtatták meg. Egy módosítással a rakéta túlzott gyorsulását kívánták megelőzni, amelyet egy kis szervo [[szelep]] átalakításával értek el, hogy kevesebb [[hidrogén -peroxid]] jusson az üzemanyag szivattyúk meghajtását végző [[gőzgenerátor]]ba, ezzel csökkenve a [[szivattyú]]k teljesítményét. Ugyancsak módosították az ún. tolóerő -csökkentőt, egy, az átfolyó üzemanyag mennyiségét szabályzó alkatrészt, ami szintén a túlgyorsulást volt hivatott akadályozni. Egy másik problémaforrás volt a rakéta felső részén támadó [[Rezonancia|vibráció]], amit a légerők keltettek, ezért négy merevítőt építettek be, és a szigetelésen is változtattak a rakéta falán (a hatások vizsgálatára 65 érzékelőt építettek be). További öt megszakítót építettek be, hogy minél pontosabban le lehessen állítani a hajtóművet még az oxidáló anyag kifogyását megelőzően. A módosítások végül jól vizsgáztak, az 1961. március 24-i repülés sikeres volt, elhárult az akadály az első űrhajós felbocsátása elől. A halasztás automatikusan azt is jelentette egyben, hogy az űrhajóssal startoló repülés nem következhet korábban, mint április 25.<ref>{{cite web|url=http://history.nasa.gov/SP-4201/ch10-5.htm|title=This New Ocean: A History of Project Mercury – When is a Vehicle Man-Rated?|author=Loyd S. Swenson Jr., James M. Grimwood és Charles C. Alexander|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2015-02-25}}</ref> Azonban a csúszások a szovjetekkel való versenyfutásban sorsdöntőnek bizonyultak: a Mercury–Redstone–1 és az –1A közötti egy hónap, majd a Ham repülése és a MR–BD közötti újabb két hónap, összesen három hónap kiesett időt jelentett. Ez akkor lett fájó igazán a [[NASA]] számára, amikor [[1961]]. [[április 12.|április 12]]-én Jurij Gagarin sikeres repülésével ismét lemaradtak a szovjetek mögött (hiába tűzték ki Shepard startját április végére).<ref>{{cite web|url=http://history.nasa.gov/SP-4201/ch10-7.htm|title=This New Ocean: A History of Project Mercury – MR-BD is not MR-3|author=Loyd S. Swenson Jr., James M. Grimwood és Charles C. Alexander|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2015-02-19}}</ref>
 
=== Felkészülés a repülésre ===