„Székelyföld történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→A középkori Székelyföld társadalma: Săcuieni megye |
||
11. sor:
A [[milkói püspökség|milkóviai püspökség]] levelei között, melyek 1096-1228 között íródtak, található egy oklevél, mely arról szól, hogy a székelyek már 1089-ben a jelenlegi Székelyföldön laktak.<ref>{{cite book |author=Benkő József |title=Milkovia, sive antiqui Episcopatus Milkoviensis |language=latin |authorlink=Benkő József |publisher=Kurzböck, Bécs |year=1781 |pages=55-57}}</ref> Ennek ellenére a történészek egy része azt állítja, hogy a székelyek többsége csak később jelenik meg ezen a területen, sőt voltak, akik megkérdőjelezték a levél datálását, mint Szabó Károlyt, a ''Székely Oklevéltár'' I. kötetének szerkesztője,<ref name=lpp>{{hiv-web |url=http://www.sigillum.hu/rendszerek/tudomany/lorincz-puspok-levelenek-pere/ |cím=Lőrincz püspök levelének pere |elérés=20140125}}</ref> ellenben nem kérdőjelezi meg a levél eredetiségét, mint mások. László K. Ferenc, ''Lőrincz püspök levelének pere'' írásában alátámasztja, hogy miért fogadható el a keltezés, illetve ezáltal azt is alátámasztja,<ref name=lpp/> hogy a székelyek hamarabb vették birtokukba, mint azt ahogy egyes történészek állítják: a [[13. század]] végéig. Templomai többségének alapító levelei ekkor vagy ennél korábban keltezettek, de tény, hogy ''Telegdszék'' (a későbbi Udvarhelyszék) székelyei a 12-13. században vándoroltak oda a mai [[Bihar megye]] területéről ([[Székelyhíd]], [[Mezőtelegd|Telegd]], [[Székelytelek]]).<ref>{{cite book |author=László László |coauthors=Vincze Zoltán |title=A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai (tankönyv) |publisher=Stúdium könyvkiadó, Kolozsvár |year=1999 |pages=55-57 |id=ISBN 9735422225}}</ref>
A magyar királyság határai nem állapodtak meg a Kárpátoknál, már az 1200-as évek elejétől elkezdődött a ''havasokon túli'' területek egységbe szerveződése. Legkésőbb ekkor alakult meg – ''mintegy Székelyföld folytatásaként''<ref name=elekes-mmh>{{hiv-web |url=http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf8617.pdf |cím=Elekes Lajos: Magyarok Moldvában és Havaselvén |elérés=20140212 |formátum=pdf |kiadó=adatbank.transindex.ro}}</ref> – a mai [[Buzău megye|Bodza megye]] és [[Prahova megye]] részein: [[Săcuieni megye]] (más néven: Saac, Săcueni, Secuieni (azaz székely).<ref>{{hiv-web |url=http://adevarul.ro/locale/ploiesti/saac-1_51a2fd34c7b855ff562d6c1b/index.html |cím=Regionalizarea în Prahova, între fostul Saac şi „canibalizarea vecinilor”. Cum a luat Prahova „partea leului” în secolul XIX |elérés=20140211 |formátum=html |nyelv=román |kiadó=adevarul.ro}}</ref> (A székelyek megtelepedése ezen a vidéken kapcsolatba hozható a [[Német Lovagrend|teuton lovagok]] 1221–1225 közötti délkelet-erdélyi várépítéseivel, de ugyanúgy lehetséges, hogy a székelyek területe a [[11. század]] elejétől vagy akár a honfoglalás előttről, ''nemcsak a mai Székelyföldet, hanem [[Săcuieni megye|Saac-ot]] is magába foglalta.''<ref>{{cite book |author=Constantin C. Giurescu |title=Județele dispărute din Țara Românească în seria: Arhiva pentru Știința și Reforma Socială vol. II |publisher=București |language=román |year=1930 |pages=8}}</ref>'')''
Területi közigazgatási egységeit [[szék (terület)|székeknek]] nevezték, ahogyan a többi autonómiával bíró népcsoport (pl. [[erdélyi szászok|szászok]], [[kunok]], stb) közigazgatási egységeit, eltérően az ország többi területi egységeitől, melyeket vármegyéknek neveztek.<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=17}}</ref> A sajátos székely autonómia elemi közül megemlíthető, hogy a székelység saját önálló jogalkotásra volt képes, melyeket elsősorban a székely nemzetgyűléseken elfogadott törvények, rendeletek alapoztak meg. A jogszabályalkotáson kívül, közigazgatási, bíráskodási és önálló katonapolitikai jogosítványokkal is rendelkeztek.<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=18}}</ref>▼
▲
[[Fájl:Szeklerland-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Székelyföld az 1770-es években]]
| |||