„Asbóth Sándor (katona)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
A sikeres missouri hadjárat után [[Kentucky]] államba vezényelték. Főhadiszállása itt Columbus városában volt, majd [[1863]] november 9-én a Pensacola Körzet (Nyugat-Florida) katonai parancsnokságát Fort Pickens központtal, tábornoki rangban. Számos színes ezred került az írányítása alá, sok más Kossuth-emigráns katonát gyűjtött maga köré, akik színes ezredek élén is harcoltak, köztük [[Zsulavszky László]], [[Zsulavszky Emil]], [[Ruttkay Albert]]. Asbóth Sándor, amennyire népszerű volt az északiak körében szerény, tapontatos és egyben férfias magatartása miatt, éppen annyira gyűlölték a déliek, akik Asbóth Sándort és az őt körülvevő magyar emigráns katonákat „külföldiek, jenkik és négerbarátok” címmel vádolták, megvetették őket és rettegtek tőlük. [[1864]] szeptember 27-én személyesen vezette az északiak lovasságát a déliekkel vívott mariannai csatában, amikor a greenwoodi Davis Gray lövései harcképtelenné tették a tábornokot, Asbóth súlyosan megsebesült, a bal karját puskagolyók roncsolták szét, a bal karja csaknem teljesen béna maradt, az arcába fúródott golyót az európai orvosok sem tudták eltávolítani,<ref>[[Vasváry Ödön]]: Golyó a fejben. In: Vasváry Ödön: Magyar Amerika. Szeged : Somogyi-Könyvtár, 1988. 130-131. p.</ref> így nem tudott tovább harcolni, ott a csatában helyét [[Zsulavszky László]] vette át.
[[File:Sándor Asbóth emléktábla.jpg|bélyegkép|jobbra|Emléktáblája keszthelyi szülőházának falán.]]
Mihelyt javult Asbóth állapota, visszatért a hadseregbe, 1865 március 13-án címzetes vezérőrnaggyá léptették elő. A polgárháborút követően [[1866]]-ban kinevezték az USA [[argentína]]i és [[uruguay]]i nagykövetének. Szenvedései mellett is kifogástalanul látta el hivatalát, a [[paraguay]]i háborúval kapcsolatban is diplomáciai érdemeket szerzett, fegyverszünetre vette rá a harcoló feleket, Paraguay, [[
== Magánélete ==
| |||