„Új-Mexikó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró jav. |
||
40. sor:
== Történet ==
A [[Sziklás-hegység]] vidékét európai ember először a mai Új-Mexikó állam területén látta meg. Az első európai felfedezők közé azok a spanyol hódítók tartoztak akik a legendás Sivola-ország és a hozzá tartozó 7 nagy város felkutatásának és valószínűleg kifosztásának szentelték az Új-Spanyolországban töltött éveket. 1539-42-ig tartó expedíció azonban igen nehéz körülmények között érte el célját. Az igen jól felszerelt 300 fős expedíció Hernando de Soto vezetésével Floridából indult el. Átvágták magukat az [[Appalache-hegység]]en, átkeltek a Mississippin míg végül elérték a Sziklás-hegységet. Mindezt állandó harcok közepette tették amiben elpusztult az emberek kétharmada. Maga Soto [[1542]]-ben mocsárláz áldozata lett, míg a megmaradt emberek Mexikóba jutottak.
Sivola és a hét város legendája azonban tovább élt. Nunez Cabeza de Vaca és társa akik egy expedíció megmaradt hírnökei gyalogszerrel tették meg a Florida - Kalifornia utat. Ők szintén nagy városokról számoltak be. A legenda tehát beigazolódni látszott és ennek megoldása érdekében Coronado szintén a városokat kutatta. A Colorado-platón talált is egy várost és több kisebb települést, a várost a spanyolok Pueblonak nevezték el. Ezután az expedíció délnek vette az irányt és több hónapig a Pecos folyó mentén kutatott még [[1542]]-ben visszatért Mexikóba. Mivel a felfedezők aranyat és más értékes dolgot nem találtak a területet jó ideig békén hagyták. Az egyébként is heves indián törzsek miatt csak az [[1700-as évek]] elejére állt be a teljes spanyol uralom.
A
<nowiki> </nowiki>az amerikaiak saját tulajdonuknak tekintették. Egészen 1846-ig spanyol uralom alatt volt a terület míg nem egy 2000 fős amerikai hadsereg bevonult Santa Fé-be. [[1848]]-ban kötötték meg a békét melyben véglegesen az Amerikai Egyesült Államokhoz csatolták a területet. A területek egy részét Mexikótól és Texastól vásárolták. A ritkán lakott vidéken csak
lassan indult meg a fejlődés. A polgárháború idején texasi csapatok törtek be, hogy a déli Konföderációhoz csatolják, de a helyszínre érkező északi csapatok visszaverték őket. 1867-ben Geronimo apacs törzsfőnök felkelése söpört végig az államon. Ezt azonban a számbeli és technikai fölényét kihasználó amerikai hadsereg rövidesen leverte. Ekkorra épült ki az első igen fontos vasútvonal, a Santa Fé Railroad.
64 ⟶ 62 sor:
Galluptól kétszáz kilométerre keletre található Új-Mexikó legnagyobb városa a félmilliós Albuquerque. Itt található az állam legszebb egyeteme a University of Mexico, mely sajátosan foglalja magába a mai modern és a régi indián építészeti vonásokat. A város fölé háromezer méter magas
hegyek emelkednek, ami rengeteg turistát vonz a környékre. De látható még itt háromszáz éves spanyol missziós templom is, valamint már az 1300-as években is lakott indián településmaradvány is. Az egykori feljegyzések szerint ezt több éves aszály miatt kellett az indiánoknak elhagyniuk. Az állam fővárosa, [[Santa Fe (Új-Mexikó)|Santa Fé]], innen északkeleti irányban fekszik. Santa Fé az államok legrégebbi fovárősa, már 1610-ben közigazgatási székhellyé tették meg a spanyol gyarmatosítók. Ez volt a központja az indiánok elleni harcnak, valamint fontos vasútvonal is áthalad a városon. A belváros megőrizte a múltat. Az új épületek szépen harmonizálnak a régi emlékekkel. Építészetében spanyol-mexikói-indián-amerikai jegyek keverednek.
A régió legeldugottabb és legtitokzatosabb városa Los Alamos, amelyet [[1942]] óta fizikusok leptek el, köztük [[Teller Ede]] és [[Szilárd Leo]]. Az itt készített [[Atombomba|atombombát]] a már fentebb említett White Sands-nél próbáltak ki. Ma tudományos kutatóváros.
== Népesség ==
| |||