„San Diego (Kalifornia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zerind átnevezte a(z) San Diego lapot a következő névre: San Diego (Kalifornia): van más államban és más orszában is
a apró jav.
53. sor:
A spanyol király megbízásából Pedro Fages ezredes [[1769]]. [[május 14.|május 14-én]] megalapította San Diego királyi erődjét, egy katonai erődítményt, ahonnan irányítani lehetett [[Kalifornia]] spanyol gyarmatosítását, kolonizálását. Ezzel San Diego lett az első állandó európai település a [[Csendes-óceán]] partvidékén. Két hónap múlva megérkeztek a [[Ferences rend]]i szerzetesek is, akik [[Junípero Serra]] vezetésével [[1769]]. [[július 16.|július 16-án]] megalapították Kalifornia első misszióját, a környékbeli indiánok megtérítésére. Ebből hamar kisebb összetűzések kerekedtek az őslakosok és a betelepülők között, melyből kifolyólag a misszió [[1774]]-ben néhány kilométerrel északabbra költözött, a további összetűzéseket elkerülendő. [[1797]]-ben már Kalifornia legnagyobb indián gyülekezetét tudhatta magáénak, mintegy 1400-1500 taggal.
 
A [[mexikói függetlenségi háború]] végén ([[1821]]) az újonnan alakult [[Mexikó]] állam részévé vált. [[1848]]. [[február 2.|február 2-án]] a [[Mexikói-Amerikai háború]]t lezáró [[Guadalupe Hidalgo-i béke]] értelmében (18 250 000 – mai árfolyamon 627 500 000 dollárért) San Diego teljes [[Kalifornia]], [[Utah]], [[Arizona]] és [[Új-Mexikó]] államokkal, valamint a mai [[Wyoming]], [[Colorado]] és [[Texas]] bizonyos részeivel együtt az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] fennhatósága alá került. Még meg sem száradt a tinta a papíron és máris özönlöttek az emberek a nyugati partra a néhány nappal a békekötés napja előtt kitört [[kaliforniai aranyláz]] következtében, mely révén San Diego is villámgyors fejlődésnek indult. [[1885]]-ben emelkedett városi rangra. A [[20. század|XX. század]] első felében két világkiállításnak is otthont adott ([[1915]], [[1935]]). A [[második világháború]] után stratégiai szerepe felértékelődött, ekkor költözött ide az amerikai haditengerészet egy része is, jelentős szerepet vállalva a város gazdasági életének fellendítésében. Az [[1990-es évek]] közepe-vége óta egyre inkább fellendülő turizmus új iparágat teremtett, mely egyben új lendületet is adott a [[hidegháború]] utáni hadi kiadások hirtelen csökkentése miatt visszaesett gazdaságnak.
 
A elmúlt egy évben több vesztegetési botrány is megrázta San Diegót, több városvezetőt és helyi politikust is elítéltek, mert csúszópénzeket fogadtak el.
81. sor:
|footnote=
}}
San Diegón erős [[mexikó]]i hatás érezhető, jelentős mexikói kisebbséggel, mely egyrészt a város történelméből, másrészt a határ közelségéből adódik. Jelentős kisebbség még a portugálok akik a város alapítása óta jelen vannak már, illetve a XIX[[19. század]] végén, XX20. század elején, elsősorban [[Szicília|Szicíliából]] bevándorolt olaszok. Az előbbiek a város [[Point Loma]], míg utóbbiak a ''Little Italy'' nevű negyedben élnek legnagyobb számban. Az újabb migrációs hullámban, a [[Szovjetunió]] felbomlása után sokan érkeztek annak egykori tagországaiból (főleg [[Ukrajna|Ukrajnából]], [[Oroszország]]ból, illetve a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] vidékéről), illetve [[Görögország]]ból, a [[Fülöp-szigetek]]ből, [[Délkelet-Ázsia]] államaiból, [[Kína|Kínából]], [[India|Indiából]], a [[csendes-óceán]]i szigetvilágból, [[Irak]]ból, [[Irán]]ból, [[Libanon]]ból, [[Törökország]]ból, [[Brazília|Brazíliából]], Kelet- és Dél-Afrikából, mind mind hozzájárulva a város mai, roppant sokszínű arcának kialakulásához.
 
[[Fájl:Moon Monster2.jpg|right|thumb|300px|[[Hold]] a felhők mögött]]