„Csató Pál” változatai közötti eltérés

Apja ősi birtokát, [[Csatószeg]]et végleg elhagyva katona lett, később gazdatiszt volt [[Magyarország]]on, utóbb Sarkadon, ahol ifjabb Csató Pál született. Iskoláit [[Nagyvárad]]on járta, a [[filozófia]]i két kurzus után növendék pap lett az [[Eger|egri]] [[érsek]]i megyében és a [[Pest (történelmi település)|pest]]i központi papnevelő házba küldetett és itt járta a [[teológia]]i folyam három első évét. 1823 októberében elhagyta a papi pályát és 1824-től 1826-ig jogot hallgatott. Megtanulta a [[német nyelv|német]], [[angol nyelv|angol]], [[olasz nyelv|olasz]] és [[francia nyelv]]et és rengeteget olvasott. Előkelő házakban nevelősködött: 1826-tól 1828-ig [[Batthyány Kristóf]] gróf Károly fia mellett; aztán egy évig [[Bécs]]ben [[Chernel Ferenc (főszolgabíró)|Chernel Ferenc]] udvari ágens házánál; növendékeivel megfordult [[Graz]]ban is. [[Teleki József (kormányzó)|Teleki József]] gróf 1831 márciusában akadémiai írnokká nevezte ki és 1832. [március 9-én levelező taggá választatott. Ekkoriban az irodalomnak élt és [[Helmeczy Mihály]] [[Jelenkor (időszaki lap)|Jelenkor]] című lapjának szerkesztésében vett részt. Miután Pesten nem volt képes fentartani magát, 1834 elején [[Világos]]ra ment [[Bohus János]] házához nevelőnek, de még azon évben egyik tanítványa meghalt és ő újra elesett állásától. Feljött Pestre és 1835 elején Munkácsy ''Rajzolatok''jához szerződött segédszerkesztőnek. Csak egy negyedévig maradt Munkácsy mellett, mivel összeveszett vele. Ezután az első magyar drámabíráló választmány munkálataiban vett részt: javított, bírált, fordított és írt; 1836. december 26-án a bizottság jegyzőjévé választatott. 1836. augusztus 9-én feleségül vette Gelle Karolinát, Gelle Károly [[rozsnyó]]i királyi és püspöki ügyész leányát. 1837. február 9-én a Kisfaludy-társaság vette föl tagjai sorába. 1837 végén Orosz Hirnökéhez ment [[Pozsony]]ba segédszerkesztőnek. Részt vett az 1839. június 2-ai pozsonyi [[országgyűlés]]en, ahova báró [[Prandau]] küldötte őt [[Távollevők követe|a jelen nem levők egyik követeként]]. Gyászbeszédet [[Méhes György (író)|Nagy Elek]] tartott sírjánál.