„Termodinamikai munka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Politróp állapotváltozás: na még1 jav. |
|||
54. sor:
azaz a rendszer és a környezet között semmilyen hőcsere sem lehetséges. A [[termodinamika I. főtétele]] alapján és az állandó térfogaton vett [[Hőkapacitás|moláris hőkapacitás]] definíció összefüggését felhasználva:
:<math>\mathrm dU = -p\mathrm dV = C_V\mathrm dT = nc_V \mathrm dT\,\!</math>
[[Fájl:Adiabatf.gif|bélyegkép|jobbra|300px|Adiabatikus állapotváltozás]]
60. sor:
Véges változás esetén 1 mol tökéletes gáz adiabatikus térfogati munkája:
:<math>W = \Delta U = \int\limits_{T_1}^{T_2}
A kifejezésből – gyakorlatban tapasztaltakkal megegyezően – azt a következtetést lehet levonni, hogy az adiabatikusan összenyomott gáz fölmelegszik (pl.: a biciklipumpa, a dízelmotorok működése stb.), adiabatikusan kitáguló pedig lehűl. (lásd a kiszúrt szódavizes patron jegesedése, gázok cseppfolyósítása stb.).
66. sor:
Felhasználva a [[Ideális gáz|tökéletes gázok]] állandó nyomáson és állandó térfogaton mért [[Hőkapacitás|moláris hőkapacitás]] közötti
:<math> R =
összefüggést, valamint az [[adiabatikus kitevő]] definíció egyenletét:
:<math> \kappa = \frac {
az adiabatikus térfogati munka az alábbi módon is kiszámítható:
78. sor:
Kiindulva a
:<math> -p\mathrm dV =
összefüggésből, és behelyettesítve az [[Gáztörvény|általános gáztörvényből]] a nyomás
90. sor:
Ehhez a behelyettesítés és rendezés után kapott
:<math>\frac {\mathrm dT} {T} = - (\frac {R} {
differenciálegyenletet kell integrálni. Integrálás után az egyik Poisson-egyenletet kapjuk:
| |||