„Fritz Haber” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a apró jav.
55. sor:
A [[20. század]] elején Haber figyelme a ''"nitrogén-probléma"'' felé fordult. A [[19. század]] végére a növekvő népesség élelmiszer-ellátása egyre nagyobb gondot jelentett, mert a termőtalajok nitrogéntartalma kimerülőben volt, a [[Dél-Amerika|Dél-Amerikából]] szállított nitrát nem biztosított egyenletes ellátást a [[műtrágya]]-gyárak számára és a nitrogéntartalmú műtrágyák előállítását még nem oldották meg. Ezért szorgalmazták a nitrát szintetikus úton való előállítását, sürgető volt a feladat, hogy a levegő [[nitrogén]]jét felhasználva tudjanak nitrogéntartalmú vegyületet előállítani. Haber első kísérletei során normál légnyomáson próbált nitrogénből [[ammónia|ammóniát]] szintetizálni, de ezek a kísérletek sikertelennek bizonyultak. Később rájött, hogy az [[ammóniaszintézis]] nagybani megvalósítása és ezáltal az ammónia nagy mennyiségben történő előállítása jelentős eredményekre vezethet, ha a folyamatot kb. 200 [[atmoszféra]] nyomáson hajtják végre [[vas]] [[katalizátor]] jelenlétében, megfelelő hőmérsékleten. Ezzel Fritz Haber lefektette az ammóniaszintézis alapelveit.
 
Haber az ammóniaszintézis folyamatát [[1909]] júliusában mutatta be a ''"Badische Anilin & Soda Fabrik"'' cégnek ([[BASF]]). A BASF cég, illetve [[Carl Bosch]] kémikus vállalta a szintézis energetikai problémáinak megoldását, valamint biztosította az olcsó katalizátorokat és a nagy nyomást előállító [[reaktor]]t. [[1914]]-tõltől a BASF [[Ludwigshafen]]ben már napi 20 tonna ammóniát állított elő.
Az ammóniaszintézis hírnevet és gazdagságot hozott Haber számára. A BASF cég minden kilogramm előállított ammóniáért jutalékot adott Habernek, aki így hamarosan multimilliomos lett.