„Fritz Haber” változatai közötti eltérés

Az [[első világháború]] kezdetével új korszak kezdődött Haber életében is: hazafias érzelmektől táplálva felajánlotta szolgálatait az akkori kormánynak családja tiltakozása ellenére. Csatlakozott a ''"Kémiai Hadászati Szolgálathoz"'' ''(Strategischdienst für Chemie)'', amelynek [[1916]]-ban igazgatója lett. Haber ammóniaszintézise elősegítette a [[salétromsav]], továbbá különböző robbanóanyagok ([[nitroglicerin]], [[lőgyapot]], [[nitrocellulóz]]) gyártását: elkezdődött a gázfegyverek kifejlesztése. Ez volt az első eset, hogy kémiai szintézist katonai célokra használtak fel. Intézete a hadsereg számára titkos kutatásokat végzett. A klórgázzal végzett kísérleteket egy üzemi baleset igazolta, amelynek következtében a kiszabadult mérgesgázmérges gáz saját munkatársának fulladásos halálát okozta.

Haber maga irányította a klórgáz első hadászati bevetését [[1915]]-ben az [[Második ypres-i csata|Ypern]] melletti ütközetben, de [[1917]]-től a németek megtiltották a gáz támadó fegyverként történő alkalmazását. Németországot, mint a gázfegyverek első alkalmazóját és Habert, mint a gázfegyverek gyártóját sok kritika és támadás érte a polgári és tudományos sajtó részéről egyaránt.