„Fényelektromos jelenség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nobel-díj
1. sor:
A '''fotoelektromos hatás''' ('''fotoeffektus''', '''fényelektromos jelenség''') a küszöbszintnél nagyobb [[frekvencia|frekvenciájú]] [[elektromágneses hullám|elektromágneses sugárzás]] (például látható [[fény]] vagy [[ultraibolya sugárzás]]) által egy anyag (leginkább [[fém]]) felszínén lévő [[elektron]]ok kiváltása. Nincs elektronkibocsátás a határfrekvencia alatt, mert a foton nem tud elég energiát biztosítani ahhoz, hogy kilépjenek az atomos kötésből. A kibocsátott elektronokat gyakran ''fotoelektron'' néven említik a tankönyvek (ez csak eredetükre utal, minden tulajdonságukban azonosak más elektronokkal).
 
A fotoelektromos hatás tovább segítette a [[hullám-részecske kettősség]] felismerését, mely szerint a részecskék (jelen esetben [[foton]]ok) mind hullámszerű, mind részecskeszerű tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezek az elképzelések a [[kvantummechanika]] kialakításában fontos szerepet játszottak. A fotoelektromos hatást [[Albert Einstein]] magyarázta meg 1905-ben., Kiterjesztveamiért munkáját,1921-ben továbbimegkapta kutatásokata végzett[[Fizikai Nobel-díj]]-at. Ezt a munkáját kiterjesztve [[Max Planck]] végzett jelentős kutatásokat.
 
== Felfedezése ==