„Fényelektromos jelenség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nobel-díj
a forrás
1. sor:
A '''fotoelektromos hatás''' ('''fotoeffektus''', '''fényelektromos jelenség''') a küszöbszintnél nagyobb [[frekvencia|frekvenciájú]] [[elektromágneses hullám|elektromágneses sugárzás]] (például látható [[fény]] vagy [[ultraibolya sugárzás]]) által egy anyag (leginkább [[fém]]) felszínén lévő [[elektron]]ok kiváltása. Nincs elektronkibocsátás a határfrekvencia alatt, mert a foton nem tud elég energiát biztosítani ahhoz, hogy kilépjenek az atomos kötésből. A kibocsátott elektronokat gyakran ''fotoelektron'' néven említik a tankönyvek (ez csak eredetükre utal, minden tulajdonságukban azonosak más elektronokkal).
 
A fotoelektromos hatás tovább segítette a [[hullám-részecske kettősség]] felismerését, mely szerint a részecskék (jelen esetben [[foton]]ok) mind hullámszerű, mind részecskeszerű tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezek az elképzelések a [[kvantummechanika]] kialakításában fontos szerepet játszottak. A fotoelektromos hatást [[Albert Einstein]] magyarázta meg 1905-ben, amiért 1921-ben megkapta aaz 1921. év [[Fizikai Nobel-díj]]át<ref>{{cite web |title=The Nobel Prize in Physics 1921 |publisher=Nobel Foundation |url=http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1921/index.html |accessdate=2015-04-at25}}</ref>. Ezt a munkáját kiterjesztve [[Max Planck]] végzett jelentős kutatásokat.
 
== Felfedezése ==