„Nagytemplom (Pápa)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: +1 kat |
|||
21. sor:
== Belülről, bővebben ==
A templomot nagy méretei miatt szokták csarnoktemplomnak is nevezni, amely már nem teljesen a [[barokk]] túldíszített stílusában, de annak jegyeit még erősen magán viseli. Az építkezéskor a templom már a [[klasszicizmus]] felé hajló barokkban, (az úgynevezett [[Copf stílus|
A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal és a fölötte lévő három szoborkompozícióval a könnyed szerkezetű oszlopokra támaszkodva oldották meg. A tornyok gyönyörű, rézborítású összetett sisakokban végződnek, 72 méter magasan.
A templomba a főkapu vezet be (jeleenleg a jobboldali torony alatti mellékkapun jutunk be), ahonnan a falakat borító, Süttőről és Bakonyszűcsről származó márványburkolat vöröses és sárgás színe fogja meg és vezeti tovább a látogatót a főoltár felé. A hatalmas vasajtón belépő látogató látásmódjához készültek el a mennyezetfreskók is. A freskókat '''[[Franz Anton Maulbertsch]]''' alkotta 1781-1783 között. A három kupolafreskó, a szegélyképek és a főoltárkép együttesen mondják el [[Szent István (vértanú)|Szent István]] első [[vértanú]] életét. A három [[kupola|kupolában]] Szent István és társai diakónussá szentelése (első), prédikálása (második), a szent elfogatása (harmadik) látható. A vértanú sorsa [[jeruzsálem]]i megkövezésével a főoltárképen teljesedik be, amely Hubert Maurer alkotása.
A templom képeinek témája meglehetősen hasonlítanak a római [[Sancto Stefano Rotondo templom]] képeire. (Inkább elméleti síkon, mint sem tervezési hasonlóságban, ez azért lehet, mert Esterházy Károly hosszabb időt töltött Rómában és megtetszhetett neki ez a stílus).
|