„Nagytemplom (Pápa)” változatai közötti eltérés

A templomot nagy méretei miatt szokták csarnoktemplomnak is nevezni, amely már nem teljesen a [[barokk]] túldíszített stílusában, de annak jegyeit még erősen magán viseli. Az építkezéskor a templom már a [[klasszicizmus]] felé hajló barokkban, (az úgynevezett [[Copf stílus|copfbancopf stílusban]], más néven [[copf|klasszicizáló késő barokk]]ban) valósult meg. A templom méreteit tekintve órási, a Dunántúl legnagyobb hatású épülettömbje: hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. A két torony magassága eléri a 72 métert.

A templomba a főkapu vezet be (jeleenleg a jobboldali torony alatti mellékkapun jutunk be), ahonnan a falakat borító, Süttőről és Bakonyszűcsről származó márványburkolat vöröses és sárgás színe fogja meg és vezeti tovább a látogatót a főoltár felé. A hatalmas vasajtón belépő látogató látásmódjához készültek el a mennyezetfreskók is. A freskókat '''[[Franz Anton Maulbertsch]]''' alkotta 1781-1783 között. A három kupolafreskó, a szegélyképek és a főoltárkép együttesen mondják el [[Szent István (vértanú)|Szent István]] első [[vértanú]] életét. A három [[kupola|kupolában]] Szent István és társai diakónussá szentelése (első), prédikálása (második), a szent elfogatása (harmadik) látható. A vértanú sorsa [[jeruzsálem]]i megkövezésével a főoltárképen teljesedik be, amely Hubert Maurer alkotása.