„Lupis Brókerház” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
A vállalat azonban hazardírozni kezdett befektetői pénzével. A Lupis Brókerház hamis letéti igazolásokat állított ki olyan állampapírokról, amelyek nem álltak a tulajdonában. A nem létező állampapírokat magas hozamot ígérő visszavásárlási garanciával kötelezvénnyel eladták a befektetőknek,
Később a Brókerháznál elhelyezett befektetői vagyont a befektetők tudta és jóváhagyása nélkül ingatlanügyletekbe vonták be. Ezen ingatlanügyletek azonban nem hozták meg a várt pénzügyi sikereket, a Lupis Brókerházra egyre fenyegetőbb árnyékként borult a növekvő követelésállomány. A vállalkozás vezetői végül – hogy az egyre idegesebb befektetőket megnyugtassák – a hamisítás eszközéhez fordultak. A cég meghamisította a tőzsdei elszámolórendszer bizonylatait és ügyfeleinek a hamisított bizonylatokat mutatta be fedezetigazolásként. A befektetők megtévesztése azonban nem segítette ki a vállalatot a pénzügyi slamasztikából. 1993 novemberére a brókerház több százmilliós működési veszteség mellett már csak 600 millió forintnyi vagyont birtokolt, ellenben 2,7 milliárd forintos hamarosan esedékes tartozást görgetett maga előtt. A vállalat vezetői ekkor kétségbeesett lépésre szánták el magukat: az [[Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság]] Brókerháznál letétbe helyezett 420 millió forint értékű államkötvény-csomagját a Brókerház eltulajdonította és mint saját tulajdonát eladta azt az [[OTP]]-nek.
===Csőd és botrány===
| |||