A '''természetrajz''' közismert tudományterület és iskolai tantárgy volt a [[18. század|XVIII18.]] és [[19. század|XIX. században]]ban. A természetrajz „természetbúvár” szemléletű, tehát megfigyelésen alapuló ismereteket foglalt össze az alábbi területeken:
* [[Antropológia|Embertan]]
7. sor:
<!-- ~i múzeumok -->
A [[XX20. század]] a kísérletes tudományok felvirágzását hozta, ekkor a természetrajz szó kissé kiment a divatból. A hazai természetrajzi [[múzeum]]ok sorra felvették a „természettudományi” nevet, noha a [[kémia]], a [[fizika]] és a természettudományok más fontos ágai sosem kaptak helyet a falaik között. Ilyen, valójában természetrajzi szemléletű hazai múzeumok pl. a [[Magyar Természettudományi Múzeum]], a [[Bakonyi Természettudományi Múzeum]], vagy a [[Természettudományi Múzeum (Pécs)|pécsi Természettudományi Múzeum]]. A hasonló múzeumoknak hazánkban és a világban egyaránt kiemelkedő jelentősége van pl. a [[biodiverzitás]] kutatásában.
