„Felsőnyék” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kriza Ildikó]] néprajzkutató (jelenleg nyugállományú MTA kutató) az országban elsőként itt gyűjtötte és értelmezte a halottbúcsúztató énekek műfaját. A ''Felsőnyéki halottbúcsúztatók'' című könyvben összegyűjtött, 300 évet átfogó népénekek hasonlóságot mutatnak az ugyanilyen műfajban [[Erdély]]ben kialakult búcsúztatókkal.
 
A település történelmét tekintve az ország egyik ütőerén elhelyezkedő község. A „De sagittis Hungarorum libera nos Domine!” szerzetesi intés nyugaton a [[Nyék (törzs)|Nyék törzs]] vándorlásai után született. [[1315]]-től írott formában is nyomon követhető történelme. [[Mojs nádor]], a [[Kőszegi család]], [[Csák nemzetség]], illetve később a Dombai család, Montenuovo, Werbőczi, [[Batthyány család|Batthyány-Strattmann]] hercegi családok hagyták itt történelmi és fizikai nyomaikat. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848/49-es szabadságharcban]] [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]], a haza bölcse itt lelt menedéket egy időre, és [[Csaplár Ignác]] honvédszázados, a falu későbbi plébánosa 28 csatában vett részt. Az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]]ból is kivette részét a település, hiszen lakói közül katonaként összesen 133-an estek el.
 
Településszerkezetét tekintve tipikusan szalagos szerkezetben kialakult település. A néhány ezer éves földerődítmények mellett több még talpon álló, 200-300 éves házzal, építménnyel (löszbe vájt pincesor) rendelkezik a falu.
A hajdani plébániához tartozó földekre, szőlőkre (1942-ben 59 kataszteri hold 1428 négyszögöl földet jelentett) 1990–91-ben az egyházközség nem adta be visszavételi igényét.
 
[[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]], amikor – az orosz intervenció miatt – már nem kapcsolódott be az országgyűlés munkájába, reménytelennek ítélte és emellett elhibázott döntésnek tartotta a Habsburg-ház trónfosztását. Más megoldás nem lévén, ismét csak [[Kehidakustány|Kehidára]] tért vissza, de az őszi hónapokban ezt sem tartotta biztonságosnak, és [[Vas Gereben]]nel együtt a ''felsőnyéki pap, [[Komáromy István]] házában'' tartózkodott (rejtőzködése 1849-ben, a szabadságharc bukása után, néhány hétig tartott).<ref name="Tolnai népújság 1993.">{{Cite book
| author = Forrásgyűjtés: Kóczán György, 1993.
| title = Felsőnyéki rejtekhely