„Rakovszky István (politikus)” változatai közötti eltérés

a
==Élete==
[[Kép:Rakovszky István.jpg|bélyegkép|balra|200px|Rakovszky István]]
Pozsonyban végezte a középiskolát, majd a jogakadémiát. Katonának állt, ám betegség miatt le kellett szerelnie, s Velencébe ment gyógyíttani magát. Miután hazaérkezett, gazdálkodással foglalkozott nagyselmeci (Liptó vármegye) birtokán, egyuttal a vármegyei ellenzékhez is csatlakozott. Az egyházpolitikai küzdelmek idején megalapított a [[Néppárt]]ot, ennek programjával 1896-ban országgyűlési képviselő, valamint a delegáció néppárti tagja lett. 1899. február 26-án aláírta pártja nevében a megegyezést, melyet [[Széll Kálmán]] miniszterelnökkel kötött. 1901-től 1918-ig a csornai kerülte országgyűlési képviselője volt, 1903-tól pedig a Néppárt alelnöki tisztjét töltötte be, és a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának is tagja volt. 1905-től 1909 szeptemberében bekövetkezett lemondásáig a képviselőház alelnöke volt. Rakovszky volt az elnöke az 1906. február 19-iki ülésen, mely indítványára felbontatlanul küldte vissza a föloszlató királyi kéziratot [[NyíryNyíri Sándor]] királyi biztos részére. 1907-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki, 1909 szeptemberének végén alelnöki tisztségéről lemondott. 1916-ban a király előtt szerepelt, mint az ellenzéki pártok egyik bizalmija, a hősök választójogának megadását indítványozta. 1918-ban a magyar kormánynak volt megbízottja a D-i hadsereg főparancsnokságán. Szeptemberben, az összeomlást követően hangot adott királyhűségénak, majd visszavonult a politikától. 1919-ben a kommün ideje alatt elfogták és megsemmisítették az iratait. 1920-ban [[Veszprém]]ben a Ker. Nemzeti Egyesülés programjával lett nemzgyűlési képviselő, majd a nemzetgyűlés elnöke, mely posztról 1921 júliusában lemondott a kisgazdapárt bizalmatlansága okán. Elnöksége utolsó napján sértő levelet írt számára [[Prónay Pál]] alezredes, ezért Prónayt 10 napi szobafogságra ítélte a felettese. [[1921]]. [[szeptember 25.|szeptember 25]]-én ellenzékiségén felháborodott [[Kövér Ibrahim György]] v. főhadnagy, és többször is rálőtt a Ház egyik karzatáról, ám nem sebesítette meg őt. [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] király október 10-én repülővel érkezett [[Magyarország]]ra, Rakovszky ekkor csatlakozott hozzá, s a király miniszterelnökké nevezte ki. Október 25-én, Tatán a puccsot leverő csapatok elfogták IV. Károllyal együtt, s felségsértés vádjával [[1922]]. január 4-éig őrizték a pestvidéki törvényszék fogházában. Miután kiszabadult, szembefordult a kormánnyal, elsősorban Tomcsányi igazságügyminiszter, Vass kultuszminiszter és nagyatádi Szabó István ellen intézett támadást. Tomcsányival párbajozott. [[1922]]. [[január 15.|január 15]]-én belépett a legitimista [[Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt]]ba, ezen párt programjával lett 1922-től 1927-ig a szécsényi kerületi nemzetgyűlés képviselője.
 
Cikkei: Alkotmány (1896:63. sz. A néppárt és a nemzetiségek; 86. sz. Vissza a praktikus kereszténységhez; 107. sz. A liberalizmus bukása Bécsben; 89. sz. Van e szükség ezentúl is néppártra? 1901:12. sz. Szekularizáció; 250. sz. Erzsébet főhercegnő eljegyzése jogi szempontból), Zichy Nándor emlékkönyv. 1829-1929. (Bp., 1929: A Néppárt pol-ja).