nincs szerkesztési összefoglaló
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
(→Jegyzetek és források: -commonskategória) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
|
| aláírás =
}}
'''Váradi Szabó János''' ([[Szilvásújfalu]], [[1783]]. [[augusztus 27.]] – [[Debrecen]], [[1864]]. [[március 12.]]) magyar pedagógus, pedagógiai író, salétrom termelés főfelügyelője.
[[Johann Heinrich Pestalozzi]] nyomán a köznép nevelésének szükségességéről és a hazai tanítóképzés bevezetésének fontosságáról vallott nézetei úttörő jelentőségűek hazánkban.
== Életpályája ==
Kiképeztetését [[Sárospatak]]on kapta, ahol a gimnáziumi és akadémiai tanfolyamokat tanulta és 1807-ben bevégezte. [[Vay Miklós]] báró tábornok gyermekei mellé nevelőnek ment, majd 1807 őszétől [[Heidelberg]]ben folytatott egyetemi tanulmányokat. 1810-ben Pestalozzi yverdoni intézetében hónapokon át tanulmányozta az ottani tanítási módszereket. 1811-ben tért vissza hazájába, ezután levelezés útján tartotta a kapcsolatot mesterével. Ezután nevelőként működött, tanítványai számára maga dolgozta ki Pestalozzi elvei szerint az egyes tárgyak vezérfonalait. 1816-ban tanítványait a felsőbb tudományok hallgatása végett Pestre vitte. 1822-ben az ifjú Vayak bevégezték az egyetemi pályát és nevelőjükkel Magyar- és [[Lengyelország]]ban utazgattak, két évet pedig a [[bécs]]i polytechnikumon töltöttek. 1824-ben Vay tábornok halálával Váradi Szabó megvált növendékeitől (Vay Miklós és Lajos báróktól) és 1826-ban Bártfai Szabó Erzsébetet feleségül vette. 1830-ban Debrecenben nyert alkalmazást mint a császári és királyi salétromgyár felügyelője; a lentzburgi tudós-társaságnak is tagja volt. A debreceni főiskola pedagógiai tanszékére szóló meghívást nem fogadta el.
Pedagógiai írásaiban kifejtette neveléselméleti nézeteit, a köznép gyermekeinek iskoláztatását sürgette, s a hazai rendszeres tanítóképzés bevezetését. 1817-ben írt munkája, amelyet elsősorban Pestalozzi és [[Tessedik Sámuel]] pedagógiai gondolkodásának hatása alatt írt, vitát váltott ki az 1817-ben induló [[Tudományos Gyűjtemény]]ben. Folnesics Lajos ''Észrevételek a Pestalozzizmus ellen'' címen írt támadó cikket, viszont e cikkre válaszul [[Schedius Lajos]], a pesti egyetem tanára védelmébe vette a [[svájc]]i nevelőt és tanítványát Váradi Szabó Jánost.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/07.08.html
==
* Descriptio persici imperii ex Strabonis tum ex aliorum auctorum cum illo comparatorum fide composita. Heidelbergae, 1810.
* A hazabeli kisebb oskoláknak jobb lábra állításokról, nevezetesen hogy kellene azokat a szorgalom (industrialis) oskolákkal egybe-kötni. Különös tekintettel a protestánsok oskoláira készítette. [[Pest (történelmi település)|Pest]], 1817.
== Irodalom ==
{{források}}
* Magyar pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. 3. köt. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997. Váradi Szabó János szócikkét lásd 620. p., szerzője [[Fehér Katalin]]. ISBN 963-8146-47-8
* {{szinnyei|8||sz/sz25314.htm}}
== További információk ==
* Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
* Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
* Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
{{DEFAULTSORT:Varadi Szabo Janos}}
| |||