„Szegedi Magyar Ellenállási Mozgalom-per” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Grga (vitalap | szerkesztései)
48. Bálint László: A kommunista párt öklei, Államvédelmi és állambiztonsági tisztek Szegeden és Csongrád megyében, Történelem Portál, http://tortenelemportal.hu/2014/02/kommunista-part-oklei/
Címke: formázatlan
 
Grga (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Az 1947-es '''szegedi „Magyar Ellenállási Mozgalom pere''', más néven '''Lévay Béla és társai pere''' koncepciós per az 1947-es országgyűlési választások környékénután. Célja felszámolni a kommunistákkal szemben a többpártrendszert képviselő szegedi konzervatív erők maradékát. Megtervezője és részben kivitelezője (a később kabarékonferansziéként ismert) Komlós János, a szegedi ÁHV parancsnok.
 
A koncepció kitalálója és részben kivitelezője (a később kabarékonferansziéként ismert) [[Komlós János (író)|Komlós János]], a szegedi ÁHV parancsnokhelyettese volt.
Az ügyben meghatározó szegedi jobboldali politikai személyiségeket egy beszervezett személy segítségével illegális szervezet létrehozására bátorítottak fel, hogy azután lecsaphassanak a szervezkedőkre. A fiktív szervezetbe belépett Lévay Béla (1945-ben a kisgazdapárt ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúságnak titkára, aki a kisgazdapártban, később pedig a Független Magyar Demokrata Pártban tevékenykedett.). Lévay elfogása után az ÁVH szándékai szerint kapcsolt az ügyhöz és tartóztatott le más jobboldali közéleti személyiségeket. Többek között Vass Bélát, a Független Kisgazdapárt egyik titkárát, Horváth Mártont, a kisgazdapárt alelnökét, Taraszovits Ödönt, a Polgári Demokrata Párt népbíráját, Székelyhídy Antal kisgazda, majd szabadságpárti járásbírósági titkárt.
 
További csavart vitt az ügybe Rajk László belügyminiszter, aki nem engedte rögtön felszámolni a valóban megindult szervezkedést, hanem utasítást adott az amerikai imperializmussal való összekapcsolásra. Egy Budapestről küldött ÁVH ügynök „amerikai kémként” kapcsolatba lépett a szervezkedő csoporttal, hogy a vád és az ügy propagandaértéke még komolyabbá váljon. Az ügybe végül 40 személyt kevertek bele.
Az ügyben[[1947-es magyarországi országgyűlési választás |1947-es „kékcédulás” országgyűlési választások]] után a szegedi államvédelmi osztály hírhedtté vált eszközeit alkalmazva elkezdte felszámolni a kommunista vezetésű koalíción kívüli konzervatív erőket. Az ügyet Komlós János tervezte meg. Az elképzelés szerint meghatározó szegedi jobboldali politikai személyiségeket egy beszervezett személy („agent provocateur”) segítségével illegális szervezet létrehozására bátorítottakbátorítanak fel, hogy azután lecsaphassanak a szervezkedőkre. A terv működött, a szervezkedés megindult. A fiktív szervezetbe belépett Lévay Béla (1945-ben a kisgazdapárt ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúságnak titkára, aki a kisgazdapártban, később pedig a Független Magyar Demokrata Pártban tevékenykedett.). Lévay elfogása után az ÁVH szándékai szerint kapcsolt az ügyhöz és tartóztatott le más jobboldali közéleti személyiségeket. Többek között Vass Bélát, a Független Kisgazdapárt egyik titkárát, Horváth Mártont, a kisgazdapárt alelnökét, Taraszovits Ödönt, a Polgári Demokrata Párt népbíráját, Székelyhídy Antal kisgazda, majd szabadságpárti járásbírósági titkárt. További csavart vitt az ügybe Rajk László belügyminiszter, aki nem engedte rögtön felszámolni a valóban megindult szervezkedést, hanem utasítást adott az amerikai imperializmussal való összekapcsolásra. Egy Budapestről küldött ÁVH ügynök „amerikai kémként” kapcsolatba lépett a szervezkedő csoporttal, hogy a vád és az ügy propagandaértéke még komolyabbá váljon. Az ügybe végül 40 személyt kevertek bele.
 
== Források ==
* Sulinet, Örökségtár, Köztörténet, A szovjet megszállástól a fordulat évéig. >[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/005_a_szovjet_megszallastol.htm >]
* Bálint László: A kommunista párt öklei, Államvédelmi és állambiztonsági tisztek Szegeden és Csongrád megyében, Kárpátia Stúdió, 2014. 128-130. p. [http://tortenelemportal.hu/2014/02/kommunista-part-oklei/ >>]