„Magyarország zászlaja” változatai közötti eltérés

a
a
A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. [[1867]]-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként [[1945]]-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. [[1946]]. [[február 1.]] és [[1949]]. [[augusztus 20.]] között a [[Szent Korona]] nélküli, úgynevezett „[[Kossuth-címer]]”, majd [[1949]] augusztus 20. és [[1956]] októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer („[[Rákosi-címer]]”) volt középen. Az [[1956-os forradalom]]ban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt. A [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]]-[[Magyar kormány|kormány]] visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom [[Kádár János (politikus)|kádári]] leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző – de ekkor is szovjet mintájú, [[vörös csillag]]os –, úgynevezett „[[Kádár-címer]]” ([[1957]]. [[május 1.]]–[[1989]]. [[október 23.]]) a zászlón nem szerepelt.
 
[[Kép:II. Lipót koronázása 1790.ben és az ősi magyar nemzeti színek.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|II. Lipót koronázása Pozsonyban 1790-ben, a falakat díszítő drapéria az ősi magyar nemzeti színekben pompázik]]
== Mai használata ==
A magyar zászló a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltáskor]] sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az alkotmányt átfogóan módosító [[1990]]. évi XL. törvény<ref>[http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=12965 1990. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról]</ref> (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.