„Vörös Csillagkeresztes Lovagok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Boroszló –> Wrocław
zöld link kékre
20. sor:
1770-től a budai prépost egyben plébános is lett (Budai Szent István király várplébánia). Az első budai plébános személyében Scheiner Jánost tisztelték, egyúttal őt nevezték ki a [[Szent Jobb]] első őrének, aki ezen a tisztségen az Angolkisasszonyok főnöknőjével osztozott.
 
A Vörös Csillagkeresztes Lovagok utolsó pozsonyi kommendátora [[Eberle József]] volt, 1774–től 1813-ig töltötte be hivatalát. [[II. József magyar király|II. József]] a pozsonyi kórházat feloszlatta, a rendet pedig Budára helyezte át. I. Ferenc 1792. június 6-án történt budai koronázásakor Eberle tartotta a palotában a Te Deumot. A Szent Jobbot, több másik értékkel együtt az ország keleti felébe menekítették. 1818-ban [[Klinger György]] plébános tartotta meg az első Szent István-napi nemzeti körmenetet. [[József nádor]] 1819-ben ezeket az ünnepségeket szabályozta: elrendelte, hogy kötelezően vegyenek részt rajtuk a polgári és a katonai hatóságok. Ez által nemzeti jelleg mellett a „hivatalos” arculatot is kihangsúlyozták (Szent Jobb-körmenet). 1820-ban háromnapos közszemlére állították a magyar [[Szent Korona|Szent Koronát]] a budai Szent Zsigmond kápolnában. Klinger 1821-ben kieszközölte, hogy a [[Dráva]] melletti [[vaska]]i tényleges apátságba beiktassák.
 
Rudolf Vince plébános alatt számtalan járvány dúlt, 1849-ben Buda ostroma alkalmával az udvari plébánia is megszenvedte a pusztításokat. A hagyomány úgy tartja, hogy a plébános a saját életét tette kockára, hogy megmentse a Szent Jobbot. Jutalom gyanánt a rend 1865-ben meghívta Prágába kommendátornak.