„Vígszínház” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
== Története ==
Első igazgatója [[Ditrói Mór]] volt, aki Kolozsvárról érkezett Budapestre, hogy egy igazi modern együttest hozzon létre a magával hozott művészekkel együtt. Játszottak klasszikus darabokat, kortárs műveket és sikerre vitték a francia vígjátékokat. Második igazgatója [[Jób Dániel]] lett, aki a Ditrói által megkezdett munkát hasonló igényességgel folytatta, miáltal neves színházi alkotók kerültek ki a Vígből, mint pl. [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]]. 1951 és 1961 között a Magyar Néphadsereg Színháza néven működött, ezalatt az idő alatt 5 igazgatója volt, [[Ladányi Ferenc]], Horváth Ferenc, [[Goda Gábor]], [[Somló István (színművész, 1902–1971)|Somló István]] és [[Magyar Bálint (színháztörténész)|Magyar Bálint]] személyében. 1961-ben ismét visszakapta a Vígszínház nevet és ettől az évtől a híres [[Várkonyi Zoltán]] lett a színház igazgató-főrendezője. 1967-ben nyílt meg a Vígszínház kamaraszínháza, az 560 személyes [[Pesti Színház]], a [[Váci utca|Váci utcában]].
 
A színház a hetvenes-nyolcvanas években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségréteget: a ''[[Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical)|Képzelt riport…]]''; a ''Harmincéves vagyok''; a ''Jó estét nyár, jó estét szerelem!''; a ''[[Kőműves Kelemen (rockballada)|Kőműves Kelemen]]'' majd a még most is telt házakat vonzó ''[[A padlás]]''. A vígszínházi siker-repertoár másik meghatározó darabja a ''Játszd újra, Sam!'', amely lassan 30 éve folyamatosan műsoron van.
 
A színházat 1995-ben tovább bővítették, egy a Házi Színpad nevű stúdióval, itt a kortárs drámaírók színdarabjait mutatták be, Enda Walsh, Martin McDonagh, Vaszilij Szigarjev, Kárpáti Péter, Esterházy Péter műveit.
A Vígszínház 1896-ban, egy év alatt épült fel, a bécsi [[Fellner és Helmer]] iroda tervei alapján. Az épület mögött akkoriban még mocsaras terület húzódott. Körülötte szempillantás alatt épült ki a káprázatos századfordulós [[Budapest]], és a polgárság új központja, a [[Lipótváros]], majd az [[Újlipótváros]].
Az épület a késő [[historizmus]] jellegzetes alkotása. A városi környezetben a legszembetűnőbb az épület hármas tömegalakítása: magas színpadi traktus, amely magába foglalja a zsinórpadlást, alacsonyabb nézőtéri-, és egy kupolás-tornyos lefedésű magas előcsarnokrész. Ezt a megoldást főképpen 1881 után alkalmazták.
 
[[Fájl:Vigszinhaz by night.jpg|300px|balra|bélyegkép|A Vígszínház épülete éjszakai megvilágításban]]
A tagolt tömegalakításnak megfelelően a homlokzati díszítés is barokk­i­zá­ló: hangsúlyos kocsifelhajtó. A nagy méretek, a sok díszítés kétségtelenül ünnepélyességet és emelkedettséget kölcsönöznek a színházaknak, amelyek így felhívják magukra a figyelmet az általában szerényebb épületekből álló városi kontextusban.
 
1992-ben a magyar [[országgyűlés]] kétmilliárd forintot hagyott jóvá a Vígszínház rekonstrukciójára, majd 1994. október 22-én a köztársasági elnök nyitotta meg a színházat. A munkálatokat 1993 tavaszán kezdték el. Ekkor még folytak az előadások. Csak a következő évadot töltötte az épületen kívül a társulat, amikor a [[Nyugati pályaudvar]] mellett felállított sátorszínházban játszottak. A felújítást [[Siklós Mária]] építész (KÖZTI) és [[Schinagl Gábor]] belsőépítész vezették. Az átépítés arra irányult, hogy visszaadja a színház századfordulós hangulatát, több helyen ismét páholyokat létesítettek. Újra helyére került a másfél tonnás csillár - amely az eredeti hasonmása. Bár a színháztechnikai eszközök szempontjából a Vígszínház mindig az egyik legkorszerűbbnek számított, az épületben nem volt díszlet- és jelmeztár, sem pedig stúdiószínpad, ezért a régi épület alapterületét megnövelték. A tervezők U-alakban új emeletet húztak az épület Pannónia utcai, Vígszínház utcai és Ditrói Mór utcai oldalain, illetve beépítették a tetőteret is. A színház tetejét vörösréz lemezzel borították, mely 1994-ben az Év Tetője pályázaton különdíjban részesült.<ref>[[http://www.13keruleti-hirhatar.hu/nevezetessegek Az Év Tetője Nívódíj Pályázat 1994]]</ref> 2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében napelemes rendszert telepítettek az épület tetőszerkezetére, jelentős mértékben csökkentve a ház közhálózatról levett villamos energia szükségletét.<ref>TACE (Színházépítészet Közép-Európában): [http://www.theatre-architecture.eu/hu/db/?theatreId=55 Vígszínház] (hozzáférés 2014. május 21.)</ref><ref>Budapest City.org [http://budapestcity.org/03-muemlekek/13/Vigszinhaz/index-hu.htm Vígszínház] XIII. kerület, Angyalföld, Szent István körút 14. (hozzáférés 2014. május 21.)</ref>
 
== Az 1970-80-as évek ==
A színház a hetvenes-nyolcvanas években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségréteget: a ''[[Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical)|Képzelt riport…]]''; a ''Harmincéves vagyok''; a ''Jó estét nyár, jó estét szerelem!''; a ''[[Kőműves Kelemen (rockballada)|Kőműves Kelemen]]'' majd a még most is telt házakat vonzó ''[[A padlás]]''. A vígszínházi siker-repertoár másik meghatározó darabja a ''Játszd újra, Sam!'', amely lassan 30 éve folyamatosan műsoron van.
[[File:Vígszínház - 2015.02.02 (1).JPG|thumb|Bulgakov a Vígszínházban - 2015]]
 
* [http://patkosdaniel.hu/letoltes/patkos_emese_a_vigszinhaz_tortenete.pdf Patkós Emese: A Vígszínház története]
* [http://www.fidelio.hu/szinhaz/interju/eszenyi_eniko_es_a_batran_vallalt_a_kockazat Interjú Eszenyi Enikővel] Fidelio, 2012. szeptember 24.
 
*[http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz28/274.html Magyar színházművészeti lexikon]
== További információk ==
* [http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz28/274.html Magyar színházművészeti lexikon]