„Herzl Tivadar” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
a →Élete |
||
43. sor:
[[Párizs]]ban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a [[Alfred Dreyfus|Dreyfus-ügy]]ről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló [[antiszemitizmus]]t. Ennek hatása alatt született meg ''Der Judenstaat'' (''A Zsidó Állam'') című értekezése, amely [[1896]]. [[február 14.|február 14-én]] jelent meg nyomtatásban és melyben javaslatot tett, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.
{{Idézet2|''Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé ... Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra ... Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet . . . A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidóállam! ... Az egész terv végtelenül egyszerű a maga alap-formájában, de annak is kell lennie, ha igényt tart arra, hogy mindenki megérthesse. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni''|Herzl Tivadar <ref>[http://regi.sofar.hu/hu/book/export/html/100 Dr. Schönfeld József: A fordító előszava], regi.sofar.hu</ref><ref>[http://www.or-zse.hu/resp/olah-debrecen2005.htm Oláh János: A magyar millennium és a Der Judenstaat]</ref>}}
Az [[első cionista kongresszus]]t, amely [[1897]]-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és később elnökké is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. Mielőtt meghalt, a török kormánynál elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.
| |||