„1701-es örökösödési törvény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VIII. Eduárd javítása VI. Györgyre.
14. sor:
Az uralkodó személyére, illetve az állami hivatalok, parlamenti helyek betöltésére előírt korlátozások célja, hogy az angol forradalom rossz tapasztalatait orvosolják.
 
Az uralkodó emiatt csak az [[Anglikán Közösség|Anglikán Egyház]] tagja lehetett. Külföldi származású betölthette a trónt, de ebben az esetben a külhoni birtokai kapcsán nem indíthatott háborút a Parlament beleegyezése nélkül, sőt az ország területét sem hagyhatja el a Parlament beleegyezése nélkül. Korábbi tapasztalat volt ugyanis, hogy a kivégzett [[I. Károly angol király|I. Károly]], majd [[II. Jakab angol király|II. Jakab]], illetve a dicsőséges forradalom után a [[Stuart-ház|Stuart-házból]] származó trónkövetelők és híveik ([[jakobita|jakobiták]]) külföldre szöktek, vagy próbáltak szökni, hogy dinasztikus kapcsolataikat felhasználva Anglia ellen törjenek. Ez utóbbi korlátozásnak nagy jelentősége volt a normandiai partraszállás során, mivel [[VIIIVI. EduárdGyörgy brit király|VIIIVI. EduárdGyörgy király]] szeretett volna az első csapatokkal partra szállni – [[Winston Churchill (miniszterelnök)|Churchill]] viszont erre a cikkelyre hivatkozva meg tudta akadályozni, hogy az uralkodó túlzott veszélynek tegye ki magát.
 
A parlament előírta, hogy egyes tisztségek betöltői csak angolok, a parlament tagjai pedig csak a királytól független személyek lehetnek. A Parlament ezzel azt akarta lehetetlenné tenni, hogy az uralkodó külföldiekkel, királyi kegyencekkel töltse föl a rendi intézményeket. Ilyen gyakorlatot folytattak például a Habsburgok is a Magyar Királyságban, jórészt azzal, hogy számos külföldit magyar nemessé tettek, hogy ezzel is “hígítsák a sűrű magyar vért”: ezzel látszólag érintetlenül hagyták a rendi alkotmányt, viszont a főhivatalnokok elsősorban a királynak lettek lekötelezve és annak centralizáló politikáját támogathatták.