„Landler Ernő” változatai közötti eltérés

[[Zsidók|Zsidó]] családban született, apja Landler Adolf, anyja Spitzer Gizella volt. Elemibe szülővárosában járt, gimnáziumi éveit pedig Nagykanizsán kezdte meg, ám a magyar fővárosban tett érettségit. Ezután jogi tanulmányokat folytatott, sés ügyvédi oklevelének megszerzése (1905. október 16.) után Jenő testvérével közösen nyitott ügyvédi irodát. A [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjá]]nak szinte annak létrejöttétől fogva tagja volt. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] idején a Budapesti [[Vörös Őrség]], illetve az Országos Vörös Őrség parancsnoka volt., Ezzel párhuzamosanmint belügyi [[népbiztos]]helyettesként is működötthelyettes. A bukás után 1919. szeptember 9-én lefogták, s bár a tárgyaláson felmentették, mégis internálótáborba került [[Zalaegerszeg]]re, ahonnan a [[szovjet–magyar fogolycsere-akció]] keretein belül 1922. február első napján a [[Szovjetunió|Szovjet-Oroszország]]ba került el, s belépett az [[OK(b)P]]-be. Itt a külügyben szolgált, mígnem [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] 1923-ban [[Svédország]]ba küldte, ahol [[Alekszandra Mihajlovna Kollontaj]] mellett volt jogi tanácsos. Két év múlva visszatért az orosz fővárosba, és ismételten az állam szolgálatába állt a külkereskedelmi népbiztos főjogi tanácsosaként. 1927-ben újra Kollontajt segítette Svédországban, illetve Norvégiában (1930-ig). Miután Moszkvába visszament, a külkereskedelmi iskola jogi karának élére került, s rendszeresen képviselte a szovjeteket különböző nemzetközi döntőbíróságokon. 1934-től kezdve 3 éven át a [[párizs]]i szovjet külkereskedelmi képviselet jogi tanácsosaként tevékenykedett, majd pedig visszatért Moszkvába, ahol ismételten a külkereskedelemben dolgozott. 1938. március 16-án az [[NKVD]] kémkedés vádjával letartóztatta. Május 22-én meghozták a halálos ítéletet, amelyet június 3-án végre is hajtottak. A [[Kreml]] falába temették el. 1956. november 28-án rehabilitálták.