„Szabvány” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A lap tartalmának cseréje erre: A sajt egy tej termék nagyon finom és jo. ugyan olyan szagu mint a LÁB aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaasajtaaaaaa… |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Faszszopó2001 (vita) szerkesztéséről 82.131.209.134 szerkesztésére |
||
1. sor:
'''A szabvány''' elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.
A magyar szabványokat az 1995. évi XXVIII. törvény szabályozza.<ref>{{cite web |url= http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9191 |title= 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról |first= |last= |work=1000ev.hu |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref> <!--mondjuk azóta szerintem simán hoztak új, EU-s törvényt, de ez volt a névtelen szerkesztő szócikkében - Rátonyi-->
== Szabványosítás ==
=== A szabványosítás törvényi feltételei ===
A törvényalkotás hatásköre egyszerre államhatalmi és államigazgatási feladat. Ezzel szemben a szabványosításnak államigazgatási hatásköre van. Feladatát tehát csak úgy láthatja el, ha van olyan törvény, amely megszabja tevékenységét, és szankcionálja – büntetőjogi, vagy ügyészségi eszközökkel – a szabványoktól való eltérést. A szabványosítási folyamat lazítását a 2001. évi CXII. sz. törvény engedélyezi<ref>{{cite web |url= http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=10053 |title= 2001. évi CXII. törvény a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról|quote= A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes |first= |last= |work=1000ev.hu |year=2011 |accessdate=3 December 2011}}</ref>, ezzel a felelősségvállalás és a számonkérés lehetősége is megszűnt. A törvény ugyanakkor előírja azt is, hogy „''A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes''”
A fent hivatkozott „1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról” nemcsak az említett feladatot látja el, hanem jelentősen átalakította a szabványosítás magyarországi struktúráját. Előtte ugyanis a ''Magyar Szabványügyi Hivatal'' az államigazgatásnak szerves része volt; e törvénnyel kikerült a szoros állami felügyelet alól, nevét ''Magyar Szabványügyi Testület''re változtatták, ugyanakkor nagyobb felelősséget kapott a nemzetközi jogharmonizáció szabványügyi feladatainak megoldásában. Ebből a szempontból az MSzT-nek követnie kell a [[Nemzetközi Szabványügyi Szervezet]] (ISO) és az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) munkáját, tehát honosítania kell a nemzetközi szabványokat.
A nemzetközi szabványok gyors változása szinte követhetetlen. Ezért egyre több a csak angol nyelven elérhető szabvány a Testület boltjában, más szabványokat pedig helyettesítő megjelölése nélkül törölnek. Az ''MSz 80000 Mennyiségek és mértékegységek'' például csak angolul vásárolható meg.
=== A szabványok jelölése ===
Betű- és számjel: a szabvány rövidítés, ennek a sorszáma, ezen belül a lap száma, végül a kiadási év száma. A példákban a nemlétező '''0''' sorszámú szabvány szerepel.
* A második világháború előtt MOSZ (Magyar Országos Szabvány) rövidítés. A szabványokat a Magyar Szabványügyi Intézet adta ki, amelynek felügyelő szerve a M.Kir. Iparügyi Minisztérium volt.<ref>[http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=magyar-orszagos-szabvanyok-gyujtemenye&ID=227035&gb_w=t Magyar Országos Szabványok Gyűjteménye, Magyar Szabványügyi Intézet, Budapest, 1940. január.]</ref>
* 1957 előtt MNOSZ 0/2-1954 (Magyar Népköztársasági Országos Szabvány)
* Néhány évtizedig kiegészítő jelöléssel: MSZ KGST 0/3-1975 ([[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa]])
* Műszaki Előírás: ME 0/2-1980
* Műszaki Irányelv: MI 0/4-1986
* Ágazati szabványok jele (például építésügyi) MSZ-04-0-140-2:1991 (02 Belügyminisztérium TOP, 03 Egészségügyi, 04 Építésügyi, 07 Közlekedési és Postaügyi, 08 Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, 09 Ipari Minisztérium, 10 Környezetvédelmi és vízgazdálkozási, 14 Bányahatósági). [[A Magyar Népköztársaság minisztériumainak listája|A Magyar Népköztársaság minisztériumai]] 1974. és 1980. évi listáján található minisztériumok, valamint az országos hatáskörű intézmények kaptak jogot ágazati szabvány kibocsátására, de ezzel a lehetőséggel leginkább az Építésügyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élt. Az építésügyi szabványok és a BM TOP által kibocsátott tűzvédelmi szabványok némelyike máig érvényben van.
* Jelenleg '''MSZ''' 0/2-1999 (Magyar Szabvány)
* A [[Nemzetközi Szabványügyi Szervezet]] kiadványainak megfelelő szabványok jele MSZ ISO 0/8:2008
* Az Európai Szabványügyi Szervezettel összehangolt szabványok jele MSZ EN 0/2:2005
* A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal összehangolt szabványok: MSZ IEC 0/3:2001 (Az IEC és az ISO nem kötőjellel, hanem kettősponttal jelzi a kiadás évszámát)
=== A szabványok típusai és alkalmazásuk ===
A [[szabványosítás]] a felhasználó és a fogyasztó érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. A szabványosítás célja a rendszeresen ismétlődő műszaki-, gazdasági feladatokra egységes és következetes megoldási módok alkalmazása.
A jogszabály kimondhatja, hogy egy szabvány alkalmazása jogilag kötelező vagy csak ajánlott.
A szabványosításban olyan fogalmak ismertek, mint a szabványosítás tárgya, [[szabványtípusok]]<ref>{{cite web |url=http://www.muszakiak.com/szabvanyugy/index.php |title=Szabványügy - [muszakiak.hu] - a műszaki portál |publisher=www.muszakiak.com |accessdate=2011-02-16 }} A Műszaki portál a szabványosításról</ref>. A szabványosítás elősegíti a műszaki fejlődést. A szabványosítással hazánkban a Magyar Szabványügyi Testület<ref>{{cite web |url=http://www.mszt.hu/ |title=Magyar Szabványügyi Testület |publisher=www.mszt.hu |accessdate=2011-02-16 }} Az MSzT címlapla</ref><ref>{{cite web |url=http://www.cen.eu/cen/Members/Pages/default.aspx |title=:: CEN - European Committee for Standardization :: Members |publisher=www.cen.eu |accessdate=2011-02-16 }} Európai szabványügyi szervezetek</ref> van megbízva. A [[katonai szabvány]]osítás a szabványosítás egyik speciális része.
A szabványosítás rendeltetését viszonylag jól fejezte ki a keletnémet állam szabványainak elnevezése: Technische Güte- und Lieferbedingungen (TGL), azaz: Műszaki Termék és Szállítási Előírások.<ref>{{cite web |url= http://www.uni-protokolle.de/Lexikon/Technische_G%FCte-_und_Lieferbedingungen.html |title=Technische Güte- und Lieferbedingungen |first= |last= |work=uni-protokolle.de |year=2004|accessdate=2 December 2011}}</ref>
===A szabványosítás tárgya===
* termékre, terményekre, létesítményekre, berendezésekre vonatkozó műszaki követelmények, méret és minőség-választék, vizsgálati módszerek, mintavétel, minősítési feltételek, megnevezés, megjelölés, az árukezelés és megóvás módja;
* az élet-, az egészségi-, a testi épség és az emberi környezet, illetve munkahely, valamint a vagyonvédelem érdekében termékekre, létesítményekre vonatkozó műszaki követelmények vizsgálatok;
* műszaki és gazdasági tevékenység körében használt fogalmak és meghatározások, ezek jelölése, ábrázolás- és írásmódok, műszaki mérési és számítási módok;
* dokumentációs és más rendszerező módszerek, ügyviteli nyomtatványok és eszközök;
* a szolgáltatásokra vonatkozó műszaki követelmények, vizsgálatok, minősítési feltételek és meghatározások.
===A szabványosítás előnyei===
A szabványosítás elősegíti a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását az általános, ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások kibocsátásával, a nemzetközi szabványosítás tevékenységében a nemzetgazdasági igények érvényesítését, a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását, műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését, az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és biztonságát, a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítását.
A szabványok lehetnek nemzeti, regionális, nemzetközi, továbbá gyári illetve [[katonai szabvány]]ok is.
== Nemzetközi szabványosítás ==
A világ legtöbb országára jellemző a hazai, viszonylag centralizált berendezkedés. A hierarchia tetején áll a [[Nemzetközi Szabványügyi Szervezet]], ehhez képest alárendelt hatáskörük van az egyéb nemzetközi szabványügyi szervezetek, mint a CEN, amelynek hatásköre csak az Európai Unióra terjed ki. Ugyanezen a szinten állnak azok a nemzetközi intézmények, amelyek szakterületek mentén szerveződnek. Ilyen például a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC)<ref>{{cite web |url= http://www.iec.ch/ |title=International Electrotechnical Commission |first= |last= |work=iec.ch |year=2011|accessdate=2 December 2011}}</ref>. Hazánk és más környező országok is ezen szervezetek által kibocsátott szabványokat építik be az országos (nemzeti) gyakorlatba.
Eltér ettől az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] szabványosítási rendszere<ref>{{cite web |url= http://standards.gov/ |title=US Standards, Federal Government |first= |last= |work=standards.gov |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>. Ott először is beolvasztották az Országos Szabványügyi Irodát (National Bureau of Standards)<ref>{{cite web |url= http://www.infoplease.com/ce6/history/A0834949.html |title=National Bureau of Standards |first= |last=| quote= It was established by act of Congress on Mar. 3, 1901; until 1988 it was known as the National Bureau of Standards. |work=infoplease.com |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref><ref>{{cite web |url= http://www.encyclopedia.com/topic/National_Bureau_of_Standards.aspx |title=Dictionary of American History – National Bureau of Standards |first= |last= |work=encyclopedia.com |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>(amelynek Bay Zoltán főmunkatársa volt 1955–1972 között<ref>{{cite web |url= http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/htm/baykronol.htm |title=Adalékok Bay Zoltán életútjához |first= |last= |work=omikk.bme.hu |year=2005 |accessdate=2 December 2011}}</ref>) az Országos Műszaki és Szabványügyi Intézetbe (National Institute of Standards and Technology)<ref>{{cite web |url= http://www.nist.gov/director/sco/index.cfm |title=NIST Standards Coordination Office Homepage |first= |last= |work=nist.gov |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>. Másrészt, decentralizálták a szabványkibocsátás rendszerét, létrehozva a kereskedelmi környezettől függő, mégis hatósági funkciót betöltő szervezeteket, amelyek saját szabványokat adnak ki, le is gyártják, és forgalomba is hozzák a munkájukhoz tartozó eszközöket, például a mérőműszereket. Ilyen például az ASTM (American Society for Testing and Materials)<ref>{{cite web |url= http://www.astm.org/ |title=ASTM International - Standards Worldwide |first= |last= |work=astm.org |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>. Hasonló helyzetben van az ANSI (American National Standards Institute)<ref>{{cite web |url= http://www.ansi.org/about_ansi/introduction/introduction.aspx?menuid=1 |title=ANSI Introduction |first= |last= |work=ansi.org |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>, amely a NIST-nél alacsonyabb hatáskörrel rendelkezik.
Az Egyesült Államok törvénykezése az ország számára elsődleges törekvésnek nyilvánítja a szabványosítást<ref>{{cite web |url= http://www.whitehouse.gov/sites/default/files/omb/memoranda/2012/m-12-08_1.pdf |title=Principles for Federal Engagement in Standards Activities to Address National Priorities |first= |last=Chopra, Sapiro, Sunstein |work=whitehouse.gov |year=2012 |accessdate=12 December 2012}}</ref>
=== További nemzetközi szabványügyi szervezetek ===
* '''IEEE''' Institute of Electrical and Electronics Engineers – Elekrotechnikai és Elektronikai Mérnökök Intézete<ref>{{cite web |url= http://www.ieee.org/index.html |title=IEEE - The world's largest professional association for the advancement of technology |first= |last= |work=ieee.org |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>
* '''ITU''' International Telecommunication Union – Nemzetközi Távközlési Unió <ref>{{cite web |url= http://www.itu.int/en/Pages/default.aspx |title=ITU |first= |last=|work=itu.int |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>
* '''SMPTE''' Society of Motion Picture and Television Engineers – Mozgókép és Televíziós Mérnökök Társulata <ref>{{cite web |url= https://www.smpte.org/ |title=Home SMPTE |first= |last= |work=smpte.org |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>
* '''EBU''' European Broadcasting Union – [[Európai Műsorsugárzók Uniója]]<ref>{{cite web |url= http://www.ebu.ch/ |title=EBU.CH :: Home Page |first= |last= |work=ebu.ch |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>
* '''CIE''' Commission Internationale de l'Éclairage – Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság <ref>{{cite web |url= http://www.cie.co.at/ |title=INTERNATIONAL COMMISSION ON ILLUMINATION |first= |last=|work=cie.co.at |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>
* '''[[IUPAC]]''' International Union of Pure and Applied Chemistry – Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója <ref>{{cite web |url= http://old.iupac.org/dhtml_home.html |title=International Union of Pure and Applied Chemistry |first= |last=|work=old.iupac.org |year=2008 |accessdate=2 December 2011}}</ref>
* '''Codex Alimentarius''' Élelmiszertörvény Bizottság (mint a WHO tagja)<ref>{{cite web |url= http://www.codexalimentarius.org/standards/list-of-standards/en/ |title=CODEX Alimentarius: List of standards |first= |last=|work=codexalimentarius.org |year=2012 |accessdate=7 February 2012}}</ref>
* '''ASNT''' The American Society for Nondestructive Testing – Roncsolásmentes Vizsgálatok Amerikai Társulata<ref>{{cite web |url= http://www.asnt.org/publications/standards/standards.htm |title=The American Society for Nondestructive Testing |first= |last= |work=asnt.org |year=2011 |accessdate=2 December 2011}}</ref>
* '''ASABE''' American Society of Agricultural and Biological Engineers – Amerikai Mezőgazdasági és Biomérnokök Társulata <ref>{{cite web |url= http://www.asabe.org/standards/asabe-international-standards-activities.aspx |title= ASABE International Standards Activities |first= |last= |work=asabe.org |year=2011 |accessdate=2 December 2011}} Előző neve: ASAE</ref>
=== Szabványok nemzetközi osztályozása ===
A szabványlapokon korábban az [[Egyetemes Tizedes Osztályozás|ETO]] szerinti osztályozást tüntették fel. Jelenleg az ICS: International Classification for Standards<ref>{{cite web |url= http://www.iso.org/iso/iso_catalogue/catalogue_ics/catalogue_ics_browse.htm |title=ISO International Classification Standards |first= |last=|work=iso.org |year=2011 |accessdate=5 December 2011}}</ref> rendszert használják.<ref>{{cite web |url= http://www.mszt.hu/honosit/ics.html |title=MSZT Szabványok Nemzetközi Osztályozása |first= |last= |work=mszt.hu |year=2011 |accessdate=5 December 2011}}</ref> Ennek vázlatos felépítése számjegyek hármasával tagolt csoportja, pl. 00.000.00:
{{col-begin-small}} {{col-2}}
:01 Általános előírások. Dokumentáció
:03 Szociológia
:07 Matematika. Természettudományok
:11 Egészségügy
:13 Környezet. Egészségvédelem
:17 Metrológia. Fizikai jelenségek
:19 Vizsgálatok
:21 Általános rendeltetésű mechanikai egységek. Gépek
:23 Általános rendeltetésű hidraulikus és pneumatikus egységek.
:25 Gyártástechnika
:27 Energetika és hőátvitel
:29 Elektrotechnika
:31 Elektronika
:33 Távközlés
:35 Információtechnológia
:37 Képtechnológia
:39 Finommechanika. Ékszeripar
:43 Közúti járművek
:45 Vasúti járművek
:47 Hajóépítés
:49 Repülőgépek és űrjárművek
{{col-2}}
:53 Anyagmozgató berendezések
:55 Termékcsomagolás és elosztás
:59 Textil- és bőripar
:61 Ruhaipar
:65 Mezőgazdaság
:67 Élelmiszeripar
:71 Vegyipar
:73 Bányászat és ásványok
:75 Kőolajipar
:77 Kohászat
:79 Faipar
:81 Üveg- és kerámiaipar
:83 Gumi és műanyagipar
:85 Papíripar
:87 Festék- és színezékipar
:91 Építőanyagok és építés
:93 Mélyépítés
:95 Haditechnika
:97 Háztartási és kereskedelmi berendezések. Sport
:99 (nincs címe)
{{col-end}}
* '''Példa:''' 71.040.30 Kémiai reagensek (angolul: 71.040.30 Chemical reagents. Including reference materials)
=== A kifejezés értelmezése ===
Az angol nyelvben több értelmezésben azonos szót használnak
#Standard – szabvány (műszaki előírás)
#Standard – hitelesítő etalon (összehasonlító tárgy, például nagy pontossággal ismert viszkozitású folyadék)
#Standard – szokványos érték, vagy eljárás (például extrakciós módszer kémiai összetétel meghatározása céljából)
Az amerikai szabványügyi törvény (National Technology Transfer and Advancement Act, NTTAA) <ref>{{cite web |url= http://standards.gov/standards.cfm |title=What are Standards? |first= |last= |work=standards.gov |year=2012 |accessdate=12 December 2012}}</ref> a következő definíciót használja:
*Szabályok, feltételek, útmutatók; termékek, gyártási eljárások, azok felügyeleti rendszerének általános és ismétlődő alkalmazása
*Előírások, a felhasznált anyagok, eljárások, mértékek, anyagok, anyagi tulajdonságok, megjelenésük, a mennyiség és a minőség ellenőrzése, mintavételezési eljárások, folyamatok, szolgáltatások, tapasztalatok, illetve bármely méretbeli vagy igénybevételi tulajdonság megfogalmazása.
E törvény a következő osztályozást használja:
*Alapszabvány. Például fémek minősége, a csavarmenetek mérete, stb.
*Értelmezési szabvány. Terminológiai előírások, például a jobb nyelvi megértés szolgálatában
*Vizsgálati és mérési előírások.
*Termékszabványok
*Gyártási előírások
*Szolgáltatások és javítás
*Csatlakozási előírások, például számítástechnikai interfészek
*Adatok közreadása
*Nemzetközi szabványok: társult nemzetközi szervezetekkel történt megegyezésen alapuló előírások
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Nyílt szabvány]] (open standard). A szócikk fenti része az intézményi szabványosításra vonatkozik, amelyet az angol a strict standard szóval fejez ki (körülbelüli jelentése: kötelező szabvány).
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[[Kategória:Szabványok]]
[[cs:Standard]]
| |||