„Kováts Mihály (katona)” változatai közötti eltérés

Nagykunsági köznemes családból származott. Az [[osztrák örökösödési háború]]ban a jászkun huszárezred zászlósa. [[1746]]-ban [[Porosz Királyság|porosz]] szolgálatba szegődött. [[1752]]-ben zászlós és [[1757]]-ben másodhadnagy. A [[hétéves háború]]ban az osztrákok ellen harcolt. [[1761]]-ben kilépett a porosz hadseregből és [[Magyarország]]on keresztül [[Lengyelország]]ba akart távozni. Mielőtt azonban átlépte a határt, az osztrákok elfogták és [[Bécs]]be szállították. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] szabadon bocsátotta és őrnaggyá nevezte ki. [[1773]]-tól [[1775]]-ig [[Szászország]]ban élt, ahol ismét érintkezésbe lépett lengyel emigránsokkal, elsősorban [[Pułaski Kázmér]]<ref>Kazimierz Pułaski (1747-1779) lengyel hazafi, az amerikai függetlenségi háborúban a Pułaski Légió-légió tábornoka.</ref> gróffal. [[1776]] augusztusában [[Olaszország|Olasz]]- és [[Franciaország]]ba távozott, 1777. január 13-án Franciaországból [[latin nyelv]]ű levelet írt [[Benjamin Franklin]]nak. Amerikába távozott, [[1777]] tavaszán érkezett [[Boston]]ba. Jelentkezett az amerikai hadseregbe, fogadta őt [[George Washington]] tábornok is, és [[1778]]-ban az amerikai kongresszus javaslata nyomán [[Pułaski Légió-légió]] kiképző tisztjének nevezte ki. Kováts készítette el az amerikai lovasság első szabályzatát<ref>Élet és Tudomány, LXVII. évf. 30. sz. 934. o. 2012.</ref>. Előbb [[New Jersey]] északnyugati részén harcolt az [[angolok]] és az általuk felbiztatott [[indiánok]] ellen, majd [[Dél-Karolina|Karolinába]] vezényelték [[Benjamin Lincoln|Lincoln]] tábornok támogatására. [[Charleston (Dél-Karolina)|Charleston]] ostrománál esett el, ahol szobrot is állítottak neki.

A Pułaski Légió-légió pár száz emberből álló szabad csapatszabadcsapat volt, amelynek [[lovasság]]a és [[gyalogság]]a is volt. A kontinentális kongresszus 1779. február 2-án adtaadott ki a aegy rendeletet, vonuljonmelyben elrendelték, a légió vonuljon délre, Karolina államba, ahol Charleston védelménél szükség lesz rájuk. Még két hónap telt eleltelt, mire a légió elindulhatott, aaz légióalakulat ekkor már csak mintegy 160 fő katonából állt. A légiónak kicsinysége ellenére lovassága miatt jó híre volt. A légió vezetője, Pułaski bátor, vitéz katona hírében állt, Kováts Ferenc ezredesnek pedig a lovasság megalakítása és kiképzése körül voltak jelentős érdemei.

Charleston ekkor egy 14 ezer lakosú város volt mintegy 1400 házzal, a város az Ashley és Cooper folyók összefolyásánál levő háromszögben épült. Mire Pułaskia LégióPułaski-légió odaért, a városban már tudták, hogy az angolok Prevost tábornok vezetésével hamarosan támadást indítanak a város ellen. A hír hallatán, hogy közelednek az angol csapatok, a városban védelmi munkálatokat végeztekkezdtek meg. Sáncokat ástak, s a város körüli néhány új erődítményt új ágyúkkal szerelték fel, a biztonság kedvéért még a külvárosok szép házait is felgyújtották, hogy nehezebb legyen az ellenség előbbre jutása.

1779. május 8-án a légió lovassága ért a városba, május 11-én érkezett meg a gyalogság. Igyekeztek megelőzni az angolok jöttét. A város vezetése sem gondolta, hogy rövidesen, már [[1779]]. [[Május 11.|május 11]]-én megérkeznek az [[angolok]] az Ashley folyó nyugati oldalára, közben Moultrie tábornok hatszáz főből álló serege, egy nagyobb egység maradványa is megérkezett. Hatalmas túlerővel állt szemben a Pułaski Légió-légió. Ráadásul már nem volt érkezésük a folyó túlsó oldalán horgonyzó amerikai [[hajó]]kat és [[komp]]okat eltávolítani vagy felgyújtani, így ez is az angolok kezére került. A kompokon vagy 900 főnyi lovasság és gyalogság kelt át, a város vezetése megadta a Pułaski Légiónak-légiónak az engedélyt az ellenállás megkísérlésére.

Pułaski a gyalogságot elrejtette, sés azt a parancsot adta, hogy, ne mozduljanak, amíg jelt nem ad. A lovasság támadt élén a vitéz Pułaski tábornokkal, erre a gyalogosok is úgy fellelkesedtek, hogy meg sem várva a parancsot harcba indultak, s így a légió két egysége szinte akadályozta egymást a harcban. Az angoloknál 45 dragonyosból álló szakasz ment elől, élükön a híres Tawes kapitánnyal, utánuk egy lovascsapat Moncrief kapitány által vezetve, őket követte 400 skót Highlander-gyalogos Gardner őrnagy vezetése alatt, majd következtek az indiánok, végül egy újabb lovascsapat zárta le a sort. Az angolok hamar szétszórták a Pułaski Légiót-légiót. Kováts ezredes, aki Pułaski oldalán harcolt, lövést kapott, megsebesült, még a lován ült, amikor a kis sereg meghátrált, de erejét elveszítve lezuhant a rohanó lóról.

Az angol csapat birtokba véve a területet, Kováts Ferenc ezredest is már holtan találta, az angolok ott temették el, ahol találták. Joseph Johnson chalestoni orvos, aki az ütközet idején még fiatal gyerek volt, pontosan meg tudta jelölni azt a helyet, ahol Kováts Ferenc ezredes elesett, John Margart birtokán, a későbbi Huger Street sarkán. Joseph Johnson elsőnek írta meg 1850-ben megjelent könyvében, hogy Kováts Ferenc ezredes [[magyarok|magyar]] ember volt, aki [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyes]] seregében szolgált. Idézi [[Vasváry Ödön]] szó szerint a Johnson által írtakat: „He was an officer of great merit and experience”, magyarul: ''Nagy érdemekkel és tapasztalatokkal rendelkező tiszt volt.''<ref>Vasváry Ödön i.m. 106. p.</ref>

Nem érdektelen megemlíteni, hogy Kováts Ferenc halálát, majd egy későbbi ütközetben Pułaski Kázmér halálát is abban az időben az angolok birtokában levő először alkalmazott [[hátultöltő puska]] okozta. Ezzel a puskával percenként négy célzott lövést lehetett leadni, ugyanekkor még az amerikaiak a nehézkesebben kezelhető elöltő [[muskéta|muskétákat]] használták aaz [[Amerikaiamerikai függetlenségi háború]]ban.