„Állatok a buddhizmusban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →A buddhista tanokban: szócikkírás bottal AWB |
||
3. sor:
==A buddhista tanokban==
A buddhista gondolkodásmódban az állatok is az érző lények csoportjába tartoznak. Ezen felül az állatok is rendelkeznek [[buddha-természet]]tel (a [[
[[Buddhista kozmológia|Kozmológiai értelemben]] az állatok egy külön birodalomban élnek, az emberektől elválasztva, nem térben, hanem tudatállapotban. Ezt a világot ''Tirjagjoni''-nak nevezik [[szanszkrit nyelv]]en és ''Tiraccsánajoni''-nak [[páli nyelv]]en. Az állatként való újjászületést szerencsétlennek tartják, amelyben általában több a szenvedés, mint az emberi életben. A buddhista szövegmagyarázatok sok olyan szenvedést írnak le, amelyek az állati világgal kapcsolatosak: még olyan korokban is, amikor nem létezik ember, akkor is megtámadják és felfalják őket más állatok vagy félelemben élnek, egész évben szélsőséges időjárási viszonyokat kell kiállniuk és nincs biztonságos lakóhelyük. Az emberek között élő állatokat gyakran lemészárolják a testükért, vagy dolgoztatják és verik őket és azután vágják csak le őket életük végén. Ezen felül szenvednek a butaságtól, ugyanis nem tudják és nem értik tisztán, hogy mi is történik velük és nem is tehetnek ellene túl sokat. Végső soron az ösztön vezérli őket, a moralitás kérdése túl magas az intellektusuknak.
Az [[öt fogadalom]] közül az első azt mondja ki, hogy ne ölj. Ennek legszűkebb értelmezése szerint ez csak az emberi lényekre vonatkozik. Azonban a tágabb értelmezésébe bele tartozik, hogy semmilyen érző lény életét nem szabad erőszakkal elvenni. Ebbe beletartozik az összes állat, a [[rovarok]]kal és más [[gerinctelenek]]kel együtt.
Az i.e. 2 században [[Asóka]] király híres [[Asóka rendeletei|rendeleteinek]] egy része kitér arra, hogy hány állatot kellett megölni összesen az ő étkezéseihez és kifejezi azon szándékát, hogy ezeknek a szokásoknak véget vessen. Az embereken kívül állatokat is megnevez, hogy kik részesüljenek a gyógynövény és faültetéssel valamint árokásásokkal járó projektjéből. Az ötödik oszlopra vésett rendeletek között nagy számban szerepelnek olyan védésre szánt állatok, amelyeket nem tartottak háziállatként. Ezen kívül a rendelet védi a fiatal állatokat és a szoptató anyaállatokat, tiltja az erdőégetést, a benne élő állatok miatt, valamint ellenzi az egyéb olyan tevékenységeket, amelyek során állatok sérülhetnek. A [[Dígha-nikája]] 26. szuttájában Asóka azt tanácsolja a csakravartin királynak, hogy a védelmét ne csak az emberek különböző osztályaira terjessze ki, hanem a vadállatokra és a madarakra is.
| |||