„Henry Fonda” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a új kat.
a →‎Filmes karrierje: szöveg javítása és áttírása valamint eltávolítás, hogy ne lehessen többé elmondanni, hogy másolmány
36. sor:
A színészi pályát az egyik barátja rábeszélésnek engedve választotta. 1925-től 1927-ig az omahai színház tagja volt. 1928-ban New Yorkba utazott, ahol egyetemi és más társulatokban is játszott. 1929-ben a Broadway-n is fel lépett, majd [[Washington]]ban, a National Junior Theatre szerződtette.
 
1935-ben [[Hollywood]]ba hívták filmezni. A producerek figyelmét azonnal felkeltette a tehetségével. Első filmszerepét A farmer feleséget keres c. filmben játszotta. Leggyakrabban kalandos történetekben szerepelt, de emlékezetes drámai alakítások is fűződnek a nevéhezhozzá. [[John Ford]] rendező személyében talált rá kedvenc mesterére, aki világsikerű filmek sorát forgatta le vele. A nyitányt számára az Érik a gyümölcs c. Steinbeck-regény jelentettehozta. Fonda óriási kritikai és közönségsikert aratott, [[Oscar díj]]ra is jelölték.
 
Fonda pályafutása töretlenül ment felfelé. Pályájának következő meghatározó állomását a Különös eset c. westernfilmje jelentette. Ezért az alakításért szintén Oscar-díjra jelölték és elismerő kritikák özönétáradatát is kapta.
 
1944 és 1945 között a haditengerészetnél katonai szolgálatot teljesített. Leggyakrabban kedvenc mestere John Ford westernjeiben tűnt fel: [[John Wayne]] után ő volt számára a legkedvesebb és a legtöbbet foglalkoztatott színésze. Az első nagy sikere A Clementina kedvesem c. film volt. Újabb közös, sikert pedig az 1948-as Apacserőd látványos westernje hozott meg. 1956-ban Pierre Bezuhov szerepét alakította a Háború és béke amerikai filmváltozatában, [[Audrey Hepburn]] partnereként. A Tizenkét dühös ember c. dráma filmváltozatának nemcsak a főszereplője, hanem a producere is volt egyben. Fonda a későbbi időkben felváltva játszott westernekben és háborús produkciókban, szinte valamennyi további nagy sikert aratott. Az 1957-es Bádogcsillag c. filmben alakította a seriffet, aki az [[Anthony Perkins]] által alakított fiatal tanítványát oktatta.
 
Az 1960-as évek elején sorra születtek a látványos háborús filmek. Közülük a két legkiemelkedőbb A leghosszabb nap és az 1965-ös A halál ötven órája c. filmek voltak. Fonda mindkettőben játszott. A fekete-fehér, szélesvásznú alkotás megrázóanfilm, drámai erővel mutatta be a normandiai partraszállást. A halál ötven órája c. film a németek utolsó nagy áttörési kísérletét, az ardenneki csatát elevenítette fel, hihetetlenül látványosan, történelmi hűséggel. Fonda, Kiley ezredes szerepében kiemelkedő alakítást nyújtott. Méltó partnere volt Robert Shawnak, aki a német ezredest játszotta.
A szex és a hajadon című vígjátékábanvígjátékban [[Tony Curtis]]szel, [[Natalie Wood]]dal és [[Lauren Bacall]]-lal szerepelt közös filmbenközösen, majd ismét Curtisszel játszott együtt, ezúttal egy lélektani-bűnügyi drámában, A bostoni fojtogató című filmben. Fonda a rendőrfelügyelő szerepét alakította.
 
[[Charles Bronson]]nal mindössze kétszer játszott filmekben. Először A halál ötven órája c. filmben, majd a második újabb közös szerepük az 1968-as Volt egyszer egy Vadnyugat c. olasz-amerikai westernfilm volt, amelyet Cinecittában forgattak, Sergio Leone rendezésében. Fonda mindőssze csak ebben a filmben játszott kivételesen negatív főszereplőt. A gyilkos Frank szerepét játszotta, amit eleinte nem akart elvállalni. De miután a barátja, [[Eli Wallach]] rá vette őt, végül mégis csak elvállalta ezt a szerepet. A feketébe öltözött gonoszként nyújtott alakítása bevonult a filmtörténetbe. Öt évvel később, 1973-ban újabb meghívást és filmszerepet kapott. A nevem: Senki c. filmben, amely Tonino Valerii rendezésével készült. A főszerepet [[Terence Hill]] játszotta, Fonda pedig a megfáradt, öregedő gyorstüzelő Jack Beauregardot alakította, aki még egyszer és utoljára harcba száll a vadak bandájával, akik 150-en voltak.
 
Fonda az 1970-es években is fáradhatatlanul játszott tovább. Legtöbbször, a nagyszerű filmbeli alakításaival sokszor átlagos bűnügyi történeteket vitt sikerre. Az utolsó filmszerepéért, az 1981-es aranytó c. filmben nyújtott alakításáért, elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat, amire régóta várt. Azonban az aranyszobrocskát már nem tudta átvenni személyesen, mert akkoriban már súlyos betegségekkel küzdőtt. Így a díjat otthonába vitték el, ahol szakállasan és tolókocsisan vehette át.