„Urbanisztika” változatai közötti eltérés

1 300 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
== A szakkifejezés keletkezése és értelmezése ==
 
Az urbanisztika fogalma a különböző nyelvekben, kultúrákban és korszakokban változik. Jelentéstartalma összefügg a kialakulásával, ezért kisebb-nagyobb mértékben eltérő például az angol, vagy a német, francia, vagy olasz szóhasználatban, így a magyar kifejezésnek is saját története és jelentése van. Hazánkban [[Granasztói Pál]] szakirodalmi munkásságában jelentkezett először az 1960-as évek elején az a meglátás, amelyhogy történelmia okokbólváros fejlesztésével kapcsolatos tevékenység túlnő az akkoriban "városépítésnek" nevezett, nagyrészt építészek és mérnökök által gyakorolt, leginkább másműszaki országokjellegű szóhasználatáhozfeladatokon, hasonlítés a közegészségügytől, a [[Társadalomtudományok listája|társadalom]]- és gazdaságtudományok különféle válfajain át a [[Geográfia|geográfiáig]], biológiáig, vagy éppen a [[Közigazgatás|közigazgatás-szervezésig]] terjedően szakterületek széles körének összehangolt alkalmazására van szükség a települések, térségek megalapozott tervezéséhez. A köznyelvbennagyrészt korábbantérbeli leggyakrabbanviszonyokkal, feltételekkel foglalkozó urbanisztika fogalmát sokáig a "városépítészet"városépítés, városrendezés vagy a "városépítés" kifejezések szinonimájaként használták, így megkülönböztetve a nagyrészt a fizikai környezet alakítására vonatkozó tervezést, irányítást azoktól a stratégiai, vagy operatív, nagyrészt társadalmi és gazdasági tervezési karakterű tevékenységektől, amelyeket a rendszerváltozás előtt az [[Országos Tervhivatal|Országos Tervhivatalban]], vagy a tanácsok tervosztályain erős politikai összefüggésrendszerrel "népgazdasági tervezés" címszó alatt folytattak, ide értve a hosszú- (30 éves), közép-(15 éves) és rövídtávú (5 éves), illetve éves tervezés tevékenységeit is.
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozást]] és az EU-csatlakozást követően, amikor a fejlesztés tervezése területi és települési szinten is ismét bekerült a közhatalmi szervezetek szokásosan gyakorolt tevékenységei közé, az urbanisztika az a legszélesebb értelemben használt gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a területek (térségek) és települések, vagy azok csoportjainak fejlesztését, annak tervezését, illetve megalapozó [[Településtudomány|kutatását]], tervezését, és fejlesztését, vagy korábbi - a települések helyett -, az európai szokásoknak jobban megfelelő szóhasználattal - a települések helyett - a városkutatás, várostervezés, városépítés, városigazgatás és városmarketing különféle tevékenységeit.
 
A magyar szóhasználat jórészt egybeesik az angol "urban development", vagy a német "Stadtentwicklung" , illetve "Städtebau" jelentéstartalmával, lényeges különbség azonban, hogy amíg az utóbbiak általában nem tartalmazzák a magyarul "vidékfejlesztés", vagy "falufejlesztés" fogalommal illetett tevékenységeket, a magyar szakmai-jogi szóhasználatban a "település" előtag rendszerint azt jelzi, hogy a magyar urbanisztika sajátjának tekinti a falvak, tanyák, vidéki térségek (egyes szakírók szóhasználata szerint "a társadalom területi megjelenési formáinak" <ref>(pl. [[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]): Településeink múltából jövő felé előadás (MTA VEAB konf. 1990.nov.06. megj.: MTA VEAB: A Dunántúl Településtörténete IX. kötetben - ISBN 963-01-0441-5</ref>) fejlesztésének kérdéseit is.
 
== Ismeretanyaga ==
Az urbanisztika magába foglalja a [[társadalom|társadalommal]], [[Gazdasági rendszer|gazdasággal]], irányítással, [[geográfia|geográfiával]], [[városmarketing|városmarketinggel]], [[Kultúra|településkultúrával]], városépítéssel ([[mérnök]]i és [[építészet]]i ismeretekkel), viselkedéstudománnyal, [[kommunikáció]]val, [[egészség]]gel, védelemmel és veszélyelhárítással, sőt egyre növekvő mértékben a [[környezet]]védelemmmelgazdálkodással foglalkozó tudásnak az adott területen hasznosítható részét. Gyökerei a [[földmérés]]hez (pl. a birtokleírást tartalmazó [[Tihanyi alapítólevél]]), az [[építészet]]hez (pl. az ókori birodalmak városai), a katasztrófavédelemhez (tűzvészek) és[[egészségügy|közegészségügyhöz]] ( járványok) és a [[Filozófia|filozófiá]]hoz (pl. az utópista filozófusok munkái) nyúlnak vissza. Tevékenységi köre a városi élet sajátos változásával együtt folytonosan változik, gyarapodik.
Fő tevékenységi körei: aaz elméleti-átfogó és konkrétrészterületi, adatfeltárótérségi kutatás,és atelepülési tervezés, a megvalósításfolyamatfigyelés és monitoring, a regionális és településpolitika, az elméleti- és konkrét adatfeltáró kutatás, az üzemeltetés.<ref>[[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről - Comitatus, Vp. 1996. 8-9. számaiban (p 2336) - HU ISSN 1215 315 X</ref>
 
== Tevékenységei (részletesen) ==
A magyar gyakorlatban az urbanisztika jellemző elemző-tervezőrésztevékenységeinek részterületeinek tekintjüktekinthetők a következőketkövetkezők (a teljesség igénye nélkül):
* Átfogó, koncepcionális tervezés, stratégiai tervezés
* Településelmélet, története és fogalmi rendszere
* Részterületi tervezés, akcióterületi tervezés
* A települések, térségek, területek fejlődésének vizsgálata, elemzése
* ARendezési tervezés, a területhasználat, a terület-, vagy településszerkezet tervezése, kisebb, vagy nagyobb területekre építési szabályzatok készítése
* Városfejlődési mutatók és statisztikák készítése
* [[Városrehabilitáció|Városrész-rehabilitációs]] akciók tervezése, előkészítése és lebonyolítása
* Népességprognózisok, társadalmi tervek készítése
* [[Városmarketing]] tervek készítése
* Empirikus településszociológiai felmérések, kvalitatív, vagy kvantitatív módszerekkel
* Igényfeltáró és egyeztető menedzsment és kommunikációsvárosmenedzsment tevékenységek a különféle tervek előkészítésében és más területi döntés-előkészítő folyamatokban, különösen az érintett lakosok, vállalatok, önkormányzati, és más közhatalmi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, kommunális szolgáltatók tervezésbe és megvalósításba való részvételének biztosítása érdekében
* [[Városrehabilitáció|Városrész-rehabilitációs]] akciók tervezése, előkészítése és lebonyolítása
* [[Városmarketing]] tervek készítése
* Várostervezési kommunikáció (pl. rendezvényszervezés, honlapkészítés, kiadványszerkesztés)
* Városmenedzsment (a városfejlesztés tervezésének, megvalósításának irányítása, összvárosi, vagy településrészi, városnegyedi szinten)
* Területi trendanalízisek készítése
* A településfejlesztés átfogó, vagy részterületi tervezése, stratégiai és operatív szinten
* A területhasználat, a terület-, vagy településszerkezet tervezése, kisebb, vagy nagyobb területekre
* A közhatalmi, vagy a privát fejlesztések közös szabályainak kidolgozása, térségi és helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek készítése
* Környezeti tervek, programok készítése
* Közlekedéstervezés, átfogó, vagy részterületi, helyi, térségi, vagy országos, és nagytérségi szinten
* Lakáspolitikai tervek, programok kidolgozása
* A területi, vagy helyi gazdaság fejlesztésének tervezése, a megvalósítás támogatása
* A térségi, vagy helyi örökséggel való gazdálkodás tervezése
A számos meglévő összefüggés ellenére nem része az urbanisztikának az objektumtervezés (épületek, nem városi léptékű épületegyüttesek, mérnöki létesítmények, műtárgyak, stb. tervezése).
* A közterületek, zöldfelületek rendszerének tervezése
* A térségi és helyi klíma, energia tervezése
* A települések, térségek, területek fejlődésének vizsgálata, elemzése
* Városfejlődési mutatók és statisztikák készítése
* Népességprognózisok, társadalmi tervek készítése
* Empirikus településszociológiai felmérések, kvalitatív, vagy kvantitatív módszerekkel
* Területi trendanalízisek készítése
* Településelmélet, története és fogalmi rendszere
A számos meglévő összefüggés ellenére általában nem része az urbanisztikának az objektumtervezés (épületek, nem városi léptékű épületegyüttesek, mérnöki létesítmények, műtárgyak, stb. műszaki tervezése).
 
== Műhelyei ==
Legfontosabb hazai műhelyei évtizedek óta aaz 1966-ban alapított [[Magyar Urbanisztikai Társaság]] (MUT), és újabban2008-tól annak nonprofit szakmai innovációs cége, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK), valamint aaz 1957-ben alapított VÁTI szakmai utódaként létrejött Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Sajátos műhelyeket jelentenek az olyan, úttörő tevékenységgel, alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó városfejlesztő társaságok, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlatba ültetésével a mindennapi munka során alkalmazható módszerek kipróbálásában, illetve terjesztésében töltenek be fontos szerepet, mint például a városrehabilitációban a Budapest-józsefvárosi RÉV8 Zrt., a [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] SEM IX. Zrt., vagy a városmarketingben a [[Fővárosi Önkormányzat]] hasonló szervezete, a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. Tudományos hátteréből kiemelkedik az [[MTA Regionális Kutatások Központja]], de ide sorolható a [[Magyar Tudományos Akadémia]], illetve a magánszféra sok más kutatóhelye, illetve számos kísérleti alkalmazásokkal, innovációkkal a mindennapi életben próbálkozó várostervező cég is. Főként a térségi tervezésben és irányításban játszanak szerepet az EU-s támogatások felhasználásához létrehozott regionális fejlesztési ügynökségek. 2012-ben megalakult, és 2014 végén megszűnt az országos elemzésekkel, stratégiák készítésével foglalkozó kormányzati szervezeteurbanisztikai szervezet, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH). A legfontosabb nemzetközi urbanisztikai szervezet az európai hivatásos várostervezőket tömörítő [http://en.wikipedia.org/wiki/ECTP-CEU ECTP-CEU] (eredetileg European Council of and Town Planners, jelenleg European Council of Spatial Planners - Conseil européen des urbanistes), ahol a MUT képviseli a magyar urbanistákat.
 
== Oktatása ==
 
Oktatásának központja hagyományosan a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME]]-n zajló építészképzés keretében az 1928-ban alapított Városépítési Tanszéke volt. A rendszerváltást követően ez a hegemónia megtört, ma számos egyetemen folyik az urbanisztika, illetve különféle részterületeinek a tanítása. Ezek közül átfogó urbanisztikai tudás átadására törekszik a településmérnök-képzés két helyszíne, a [[Budapesti Corvinus Egyetem]] Tájépítészeti Karának Településépítészeti Tanszéke, és a [[Pécsi Tudományegyetem]] Pollack Mihály Műszaki Karának Urbanisztika Tanszéke,. részterületiRészterületi szakmai súlypontokkal képez például - a teljesség igénye nélkül - építészeket a BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszéke, közgazdászokat a BME Társadalom- és Gazdaságtudományi Kara Szociológia és Kommunikáció Tanszékének terület- és városfejlesztési közgazdászképzése, geográfusokat az [[ELTE]], a [[Pécsi Tudományegyetem|Pécsi]] és a [[Szegedi Tudományegyetem]] geográfusképzése, építészeket - posztgraduálisan - a BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszéke. Az elmúlt évtizedben az urbanisztika egyre fontosabbá válásával párhuzamosan számos képzési helyen indult az urbanisztika különféle részterületeivel az oktatás különféle szintjein foglalkozó képzés, illetve továbbképzés, ezek összefogására alakult meg a MUT Felsőoktatási Tagozata 2010. elején.
== Források és Szakirodalom ==
* Castells, Manuel: La question urbaine 1972
205

szerkesztés