„Négy helyes erőfeszítés” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{| cellpadding="10" cellspacing="0" style="text-align:center; border:1px solid #B0B0B0; float:right; margin-left:1em" |- | style="background:#f0f0f0" | ! colspan=3 styl…”
Címke: HTML-sortörés
(Nincs különbség)

A lap 2015. május 10., 19:18-kori változata

A négy helyes erőfeszítés
    fel nem lépett fellépett  
ügyetlen
tulajdonságok
megakadályozni elhagyni
Ügyes
tulajdonságok
felkelteni megtartani
     

A négy helyes erőfeszítés (páli: szammappadhána; szanszkrit: szamjak-pradhána vagy szamjakprahána) a megvilágosodáshoz vezető buddhista ösvény szerves része. Az idő során különböző mentális tulajdonságok felébredésének és fel nem ébredésének a belátásából fakadó felismerésére épül, illetve arra a képességünkre, hogy tudatosan hogyan irányítsuk ezeket. A négy helyes erőfeszítés arra buzdít, hogy a gyakorló lecsökkentse az ártó mentális tulajdonságokat és táplálja a hasznosakat.

A nemes nyolcrétű ösvénynek ez a „helyes erőkifejtésről” (szammá-vájáma) szóló része és az öt spirituális képesség „energiája” (vírja), valamint megvilágosodáshoz szükséges képességek (bódipakkhijá-dhammá) hét csoportja közül az egyik.

A páli irodalomban

37
A MEGVILÁGOSODÁS
DHAMMÁJA
 
  4
szatipatthána
 
  4
erőfeszítés
4
Alap
 
5
képesség
5
erősség
  7
tényezők
  
  8
ösvényi tényező
 
 
nézetvita

A négy helyes erőfeszítés szerepel mind a Vinaja-pitaka, a Szutta-pitaka, az Abhidhamma-pitaka szövegeiben, valamint a páli szövegmagyarázatokban egyaránt.[1] Ezen felül szerepel egy hasonló hangzású, de eltérő fogalom is a „négy erőfeszítés”. Az alábbiakban ez a két fogalom kerül bemutatásra.

Négy helyes erőfeszítés

A négy helyes erőfeszítést (csattárimáni szammappadhánáni) hagyományosan a következőképpen határozzák meg:

"Van az az eset, amikor egy szerzetes kifejleszti magában a vágyat, a törekvést, aktiválja a törekvést és szándékát fenntartja:
"[i] a még nem jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok fel nem lépése (anuppádája) érdekében.
"[ii] ... a már jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok elhagyása (pahánája) érdekében.
"[iii] ... a még nem jelentkezett ügyes tulajdonságok fellépése (uppádája) érdekében.
"[iv] ... a már jelentkezett ügyes tulajdonságok megtartása (thitijá) érdekében."[2]

A fentiek Buddha következő kérdésekre történő válaszaiból származnak:

Ezt Száriputta is felhasználta a hatalmas terjedelmű szövegmagyarázataiban, amikor a "Mi ez a dhamma, amit a Méltóságos [Buddha] kinyilatkozott?" (DN 33).[6] Hasonló, kétrészes magyarázat szerepel az SN 48.9 szuttában, amelyben Buddha a következőket mondja az öt spirituális képességgel kapcsolatban:

"És szerzetesek, mi az energia képessége? Szerzetesek, itt a nemes tanítvány tele energiával, hogy megszabaduljon az ártó állapotoktól és megszerezze az üdvös állapotokat, szilárd az erőfeszítése, nem tétovázik egy pillanatig sem. Ez az energia képessége."[7]

Hogy számít „ügyetlennek” vagy „ártónak” (akuszala) és "ügyesnek" vagy "üdvösnek" (kuszala) azt az Abhidhamma-pitaka és a posztkanonikus szövegmagyarázatok tartalmazzák. Általánosságban ártó állapotnak számít a három szennyeződés (klésák): kapzsiság (lobha), gyűlölet (dosa) és tévely (moha).[8] Üdvösnek ezek ellentétei számítanak: nem-kapzsiság (alobha), nem-gyűlölet (adosa) és ne-tévely (amoha).[9]

Négy erőfeszítés

A páli kánonban több helyen is megkülönböztetésre kerül a négyrétű „erőfeszítés” (padhána) és a négy "helyes erőfeszítés" (szammappadhána). A szövegekben a hasonló elnevezés ellenére folyamatosan kifejezik a kettő közötti különbségeket, akár egy példázaton belül.[10]

A négy erőfeszítés (csattárimáni padhánáni) a következő:

  1. önuralom (szamvara padhána) az érzékszervek felett.
  2. elhagyni (pahána padhána) a szennyeződéseket.
  3. művelni (bhávaná padhána) a megvilágosító tényezőket.
  4. megőrizni (anurakkhaná padhána) a koncentrációt.[11]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Rhys Davids & Stede (1921-25), 411. o.
  2. Thanissaro (1996).
  3. Bodhi (2000), 1670-71. o.; and, Thanissaro (1996).
  4. Bodhi (2000), 1671-72. o.
  5. Bodhi (2000), 1709-12. o.
  6. Walshe (1995), 480, 487. o.
  7. Bodhi (2000), 1671. o.
  8. Buddhaghosa & Ñāṇamoli (1999), 707-709. o.
  9. Bodhi (2000), 1939. o.
  10. Például:
    • a DN 33 (Walshe, 1995, 487, 490. o.).
    • a AN ii. 15.
    • a Ps i.84
  11. Rhys Davids & Stede (1921-25)

Források