„Fényes László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
1919 végén, amikor Horthy különítményesei járták a Dunántúlt, és sorra vonták felelősségre, illetve végezték ki statáriálisan azokat, akikről úgy értesültek, hogy részt vettek a Tanácsköztársaság fenntartásában, nyílt levélben tiltakozott az [[Fehérterror|embertelenségek]] ellen. Ezért Horthyék Fényest korábbi politikai ellenfele, [[Tisza István]] meggyilkolására való felbujtással vádolták meg, s 1919. november 24-én letartóztatták ([[Tisza-per]]).<ref>Fényes László [http://home.arcanum.hu/fogoly/results/?query=%28F%C3%A9nyes%20L%C3%A1szl%C3%B3%29 fogolytörzskönyve]</ref> Ezzel a hamis váddal évekig tartották fogva. Végül [[1921]]-ben bizonyítékok hiányában mentették fel, s engedték szabadon október 5-én. Kiengedése után belépett az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-be, s a [[Szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] napilapnál, a [[Népszava|Népszavánál]] helyezkedett el. Itt folytatta korábbi munkáját, s pontosan megírta a fehérterroristák gyilkosságait, illetve azt, hogy ezeknek [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] bűnpártolója, két esetben pedig - [[Somogyi Béla|Somogyi]] és [[Bacsó Béla (újságíró)|Bacsó Béla]] esetében - felbujtója is volt. Emiatt számos perbe keveredett. Ellenségei dühét legfőképp azzal vívta ki, hogy kézre kerítette [[Matthias Erzberger]] német politikus gyilkosait, akik [[Gömbös Gyula]] lakásán bujkáltak. Így nem maradhatott Magyarországon, s az [[1920-as évek]] közepén<ref>Egyes források 1924-et, mások [[1926]]-ot írnak.</ref> emigrált [[Bécs]]be, hol az ''Arbeiter Zeitung'' munkatársa lett.
[[1934]] február közepén Bécsben részt vett a szocialisták oldalán a szocialisták és a konzervatív fasiszták közötti pár napig tartó polgárháborúban, s megsebesült. [[Pozsony]]ba menekült, később [[Prága|Prágába]] ment, majd [[Párizs]]ban telepedett le. A náci megszállás elől Dél-Franciaországba ment, [[Marseilles]]be. Időközben [[Vámbéry Rusztem]] és [[Jászi Oszkár]] csatlakozott ahhoz az amerikai bizottsághoz, amely a [[Franciaország]]ban és Észak-[[Afrika|Afrikában]] lévő politikai emigránsok, illetve emigráns magyar írók és művészek [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] juttatását tűzte ki célul. A listán, amelyen azok nevei szerepeltek, akiken segíteni kívántak Vámbéryék, szerepelt [[Faludy György]], [[Kéri Pál]] és [[Lorsy Ernő]] mellett Fényes is. Így a marseilles-i amerikai követségen Fényes megkapta az amerikai vízumot, s [[1940]]-ben kiutazott az USA-ba. [[1941]]-ben egy ideig ''A Harc'' szerkesztőjeként dolgozott.<ref>{{cite web |url=http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_tla&group=0&bib1id=20003&bib1field=0&term=54362&too_many_records=false&rc=31&pos=21&offset=21&stepsize=10&oldOffset=100000 |title= Fényes László|accessdate= 2015-05-11|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}}</ref> Fényesnek az USA-ban nem mindig volt állása, így olykor Jászi Oszkár támogatására szorult.<ref>
{{cite book |author= |authorlink= |title=Jászi Oszkár válogatott levelezései |publisher= == Művei ==
| |||