„Henry Fonda” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Filmes karrierje: szöveg javítása és áttírása valamint eltávolítás, hogy ne lehessen többé elmondanni, hogy másolmány |
a →Filmes karrierje: szöveg áttírása és a felesleges mondatok eltávolítása, hogy többé ne lehessen elmondani, hogy másolmány |
||
36. sor:
A színészi pályát az egyik barátja rábeszélésnek engedve választotta. 1925-től 1927-ig az omahai színház tagja volt. 1928-ban New Yorkba utazott, ahol egyetemi és más társulatokban is játszott. 1929-ben a Broadway-n is fel lépett, majd [[Washington]]ban, a National Junior Theatre szerződtette.
1935-ben [[Hollywood]]ba hívták filmezni. A producerek figyelmét azonnal felkeltette a tehetségével. Első filmszerepét A farmer feleséget keres c. filmben játszotta. Leggyakrabban kalandos történetekben szerepelt, de emlékezetes drámai alakítások is fűződnek hozzá. [[John Ford]] rendező személyében talált rá kedvenc mesterére
Fonda pályafutása töretlenül ment felfelé.
1944 és 1945 között a haditengerészetnél katonai szolgálatot teljesített. Leggyakrabban John Ford westernjeiben tűnt fel. Az első nagy sikere A Clementina kedvesem c. film volt. Újabb közös, sikert pedig az 1948-as Apacserőd látványos westernje hozott. 1956-ban Pierre Bezuhov szerepét alakította a Háború és béke amerikai filmváltozatában, [[Audrey Hepburn]] partnereként. A Tizenkét dühös ember c. dráma filmváltozatának nemcsak a főszereplője, hanem producere is volt egyben. Fonda a későbbi időkben felváltva játszott westernekben és háborús produkciókban. Az 1957-es Bádogcsillag c. filmben alakította a seriffet, aki az [[Anthony Perkins]] által alakított fiatal tanítványát oktatta.
Az 1960-as évek elején sorra születtek a látványos háborús filmek. Közülük a két legkiemelkedőbb A leghosszabb nap és az 1965-ös A halál ötven órája c. filmek voltak. Fonda mindkettőben játszott
A szex és a hajadon című vígjátékban [[Tony Curtis]]szel, [[Natalie Wood]]dal és [[Lauren Bacall]]-lal szerepelt közösen, majd ismét Curtisszel játszott együtt, ezúttal egy lélektani-bűnügyi drámában, A bostoni fojtogató című filmben. Fonda a rendőrfelügyelő szerepét alakította.
[[Charles Bronson]]nal mindössze kétszer játszott filmekben. Először A halál ötven órája c. filmben, majd a második újabb közös szerepük az 1968-as Volt egyszer egy Vadnyugat c. olasz-amerikai westernfilm volt, amelyet Cinecittában forgattak, Sergio Leone rendezésében. Fonda mindőssze csak ebben a filmben játszott kivételesen negatív főszereplőt. A gyilkos Frank szerepét játszotta, amit eleinte nem akart elvállalni. De miután a barátja, [[Eli Wallach]] rá vette őt, végül mégis csak elvállalta ezt a szerepet
Fonda az 1970-es években is fáradhatatlanul játszott tovább
<!-- másolmány idáig -->
|