„Diodórosz (történetíró)” változatai közötti eltérés

Terjedelmes világtörténeti munkájának címe ''Bibliothéké (Könyvtár)''. Ebben a mitikus kortól [[I. e. 54|Kr. e. 54]]-ig, [[Julius Caesar]] Galliába vezetett hadjáratáig dolgozta fel a történelmet, példaképe ebben [[Ephorosz (történetíró)|Ephorosz]] volt. A teljes mű 40 részből állt, az első hat az ókori keleti népek és a görögök mitikus „őstörténetével” foglalkozik, a hetedik a trójai háborúval kezdődik, s innen szigorúan időrendben halad tovább.<ref name="ReferenceA"/>

Feldolgozásában közbülső megoldást keresett a regényesítő ábrázolás és a [[Polübiosz|polübioszi]] módszer között.<ref>Falus R. 1980. 417.</ref>

A műnek az ókorban nem volt túlzottan nagy sikere, nem idézték. Annál népszerűbb volt a későantik keresztény történetírók és a bizánci krónikások közt. Ránk teljes egészében az 1-51–5. és a 11-2011–20. részek maradtak, de a többiből is sok töredéket ismerünk, elsősorban [[Phótiosz]] és [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|VII. Konstantin]] műveiből.<ref name="ReferenceA"/>