|
A monostori támadás után délután 5 órakor Klapka Ószőny ellen indított támadást a III. hadtest 7 zászlóaljával. Bár a császáriak két támadást visszavertek, a harmadiknak már nem tudtak ellenállni, a magyar ágyúk lövedékei elől Mocsáig menekültek. Ezalatt középen a lovasság (24 huszárszázad) [[Poeltenberg Ernő]] és Görgey Artúr vezetésével támadásba lendült, több rohammal visszaszorította az osztrákokat és [[Csém]]nél az oroszokkal is szembekerült. A támadást 50 rejtett ágyú tüzével akasztotta meg Haynau. Ezután Görgey újabb sikertelen rohamot vezényelt, ekkor sebesült meg. A csata este 8 órakor ért véget. A veszteség az ostromlóknál 900 fő, a magyaroknál mintegy 1500 volt.
1.Kérdés: Than Mór festményén (Görgei a komáromi csatában - ld. oldalt) miért suhint a kardjával a magyar huszár a magyar fővezérre ? A közelben egyetlen osztrák lovas sincs, másra tehát nem emelheti a kardját ! A célszemély egyértelműen Görgei !
2. kérdés: Ugyanezen a képen, baloldalt, az osztrák lovastiszt miért támad a saját katonájára, aki a magyarok - netán Görgei(?) - felé céloz a puskájával, igaz ehhez ferde az irány ? Netán tudja, hogy Görgeinek nem eshet baja ? De miért nem ?
Válasz lehetőség
- az 1.-re: Sokrétű és szerteágazó levéltári kutatásokra épülő és igen precízen adatolt(!!!) könyvben (Kéri Edit: Ki volt Görgei ?)idős tanú leszármazottja mondta, hogy Görgei az oroszoknak integetett ! Akikkel kezdettől fogva levelezett a megadás lehetőségeiről - a levelek megvannak a levéltárakban (Szentpétervár, Moszkva, ld.a könyvet). Ebben a korban már nem volt szokás, hogy vezénylő tábornok maga vezessen lovasrohamot az ütközet során! Görgei mégis miért tette? Ráadásul rikító piros atillában, mikor a honvédtábornokok atillája barna volt vörös sújtással, egységesen !
- a 2.-ra: Görgeinek császári tiszt korából rengeteg tisztismerőse volt mindkét oldalon. Az említett könyv kutatási eredményei alapján kétséget kizáróan biztos, hogy ezek nem tévesztették szem elől és a tábornok nem a Görgey családból származott, oda "beültették" a hasonló életkorú eredeti Artúr helyére, aki a tiszti iskolai évek végére rendkívül súlyos betegségben - ennek fokozatos súlyosbodásáról leveleiben, melyek megvannak(!), sorozatosan beszámolt a családjának! - elhunyt és a még feltárt bizonyítékok alapján bizton mondható, hogy a Görgei Artúr nevű tábornok nem áruló volt, hanem szabotőr, akire vigyázni kellett!
További információkért, jellemtanulmányért feltétlenül érdemes az említett könyvet elolvasni ! (balogha59@freemail.hu - Balogh András)
==A harmadik (1849. július 11.)==
|
