„Pompéry János” változatai közötti eltérés

 
==Életpályája==
Tanulóéveit szülővárosában kezdte, Pesten folytatta, s a jogot 1838-ban [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjesen]] végezte. Itt részesült, mint író, a legelső kitüntetésben a magyar nyelvművelő társaságban felolvasott novellájával. Ezalatt szülei, az 1830-ban [[Lengyelország]]ot ért nagy csapás következtében borüzletük csökkenvén, elszegényedtek. Pompéry 1842. szeptember 26-én ügyvédi vizsgát tett. 1845-47-ben harmadfél évig gróf [[Eszterházy Károly]], Győr megye főispánjánál nevelői állásban működött, a gróf fiát a magyar köz- és magánjogra tanította, emellett az irodalommal is szorgalmasan foglalkozott. 1847-ben [[Marcaltő]]n ügyvéd volt és ezen év április 19-én a királytól megújított magyar nemességi oklevelet nyert.
 
1848–49-ben belügyminisztériumi titkár, 1849-ben pedig a jászkunok túrkevei kerületének országgyűlési képviselője volt. 1850-ben [[Bécs]]be tette át lakását és a legfőbb törvényszéknél a magyarországi felek ügyeinek elintézését magán ügyvivő minőségében szorgalmazta. Visszatérvén Pestre, 1852-ben a természettudományok műveléséhez fogott; különös szenvedéllyel tanulta a kémiát.
Folyóiratokban több cikke és elbeszélése jelent meg az [[1840-es évek|1840-es]] és [[1850-es évek]] folyamán. [[Vajda János (költő)|Vajda János]] baráti köréhez tartozott.
 
A Magyar Tudományos Akadémiában 1887. február 22-én [[Joannovics György]] mondott fölötte emlékbeszédet.
 
==Főbb művei==