„A Dardanellák ostroma” változatai közötti eltérés

A félsziget csúcsán fekvő [[:en:Krithia|Krithia]] térségében, illetve a valamivel északabbra elhelyezkedő [[:en:ANZAC_Cove|Ari Burnu]] falvaknál szálltak valóban partra a francia-brit-ausztrál erők.

'''Krithia''' közelében a franciák, az ausztrálok és angolok első egységei hatalmas veszteségeket szenvedtek. Egyes partraszálló alakulatoknál 60%-os volt a veszteség. Különösen nagy veszteség érte a partot védő '''[[:en:Sedd_el_Bahr|Seddülbahir]]''' erődnél partra tett egységeket. (200-ból csak 11-en jutottak élve a partra.) Április 27-én érte el a hídfő a legnagyobb kiterjedését. Ekkor az angolok csak 500 méternyire voltak az elnéptelenedett Krithia falucskától. A törökök gyorsan erőket csoportosítottak a térségbe és május 3-a éjjelén visszavetették az angol alakulatokat, de a tengerbe szorítani már nem tudták azokat. Szilárd hídfő jött létre.

Északabbra az ún. '''[[:en:ANZAC_Cove|ANZAC-bozót]]ban '''ban ausztrál és új-zélandi katonák szálltak partra. A területet a [[Mustafa Kemal Atatürk|Kemal Atatürk]] által vezetett kisszámú török alakulat védte. A partraszállást nem tudták megakadályozni. A kulcsfontosságú hegycsúcsokért kezdődött versenyfutásból a török hadsereg került ki győztesen. Az öblöt körbefogó csúcsok többször is gazdát cseréltek, míg végül a török védelem megszilárdult. A partról azonban itt sem sikerült kiszorítani az antant csapatait.