„Pólya József” változatai közötti eltérés

(+ kép)
Mint gyakorló orvos 1831-ben a pesti kolera-kórházban igazgató és kezelő orvos volt. Pólyának orvosi hírnevét ezen működése alapozta meg. 1832 januárjában a magyar királyi helytartó-tanács [[Károlyvár]]ba és [[Fiume|Fiuméba]] küldte, hogy az ottani orvosokkal a [[kolera]] tudnivalóiról értekezzék és azokat utasítással lássa el. Innét hazatérve márciusban Pest városa őt tiszteletbeli fizikusai közé vette fel, április hónapban pedig a polgári [[Rókus-kórház]]hoz rendes másodorvosnak nevezte ki. [[1832]]. [[március 9.|március 9]]-én a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező taggá választotta (később [[1858]]. [[december 15.|december 15]]-én rendes tag lett).
 
Ez időtől fogva a főváros legkeresettebb orvosai közé tartozott, mire nézve nevezetes tényező volt az a körülmény is, hogy [[Fáy András]]sal benső barátságban lévén, az ő körében számos előkelő családdal lépett érintkezésbe és ismeretségbe. Amikor a rókus-kórházi állásától megvált, 1842-ben a [[városliget]]i saját telkén magán elmekórintézetet állított fel, mely három évig állt fenn. Az országos egészségügyi tanács, a budapesti királyi egyetemi orvoskar, az orvosegylet tagja és Pest város képviselője volt. Élete utolsó éveiben testi ereje hanyatlani kezdett és így az orvosi gyakorlattól lassanként visszavonult és rákosi birtokán a kertészetnek szentelte végnapjait, míg végül 1873. június 10-én meghalt és a [[Kerepesi úti temető]]ben helyezték örök nyugalomra. (A Magyar Tudományos Akadémiában [[1875]]. [[június 28.|június 28]]-án Török József róla írt emlékbeszédét Halász Géza olvasta fel).
 
1866-ban (talán 1864-ben megvállasztva) a Bars megyei Gazdasági Egylet titkára volt. Abban az időben jó barátságban volt pl. a Bars megyei alispánnal fajkürti és koltai Kürthy Józseffel. Ezt egy 1867-ből való, Kürthy Józsefhez írt levele igazolja, melyben főleg a megyei politikáról ír az alispánnak. A levelét így végzi: " ...péntek este nálad vagyok... igaz barátod Pólya Jósef s.k." (A levél az érsekújvári-Nové Zámky, Szlovákia, Történelmi és Régészeti Társaság tulajdonában van).
 
Élete utolsó éveiben testi ereje hanyatlani kezdett és így az orvosi gyakorlattól lassanként visszavonult és rákosi birtokán a kertészetnek szentelte végnapjait, míg végül 1873. június 10-én meghalt és a [[Kerepesi úti temető]]ben helyezték örök nyugalomra. (A Magyar Tudományos Akadémiában [[1875]]. [[június 28.|június 28]]-án Török József róla írt emlékbeszédét Halász Géza olvasta fel).
 
==Munkái==
1

szerkesztés