„Dísz tér” változatai közötti eltérés

10 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
a
a (→‎4–5. szám: http://www.kultura.hu/barokk-jegyek-disz-teren, Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon. Bp., 1997. 13-14.)
 
===4–5. szám===
A ''4–5. számú'' egyemeletes ház szintén a Batthyány-családé volt. Az ingatlant 1686. után a kremsmünsteri apátság vásárolta meg, majd az itteni középkori házak romjain barokk épületet emeltek. Ebből az időből csupán a földszinti helyiségek dongaboltozatai maradtak fenn. 1907-ben Habsburg József főherceg vásárolta meg. 1908-ban szecessziós stílusban átépítették. 1920-ban a Vallásalap vette meg a pápai nunciatúra számára, amely itt működött a háború befejezéséig.<ref>Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon. Bp. 1997. 13-14.</ref> A háborús sérülések után új, jellegtelen homlokzattal állították helyre. Előbb a Középülettervező Vállalat irodaháza, majd az Országos Műemlékfelügyelőség székháza volt. Az 1970-es években a kapualjban gazdag díszítésű ülőfülkesort bontottak ki. Ezek a vár legkorábbi ismert ülőfülkéi, keletkezésük a 13. századra tehető.<ref>[http://www.kultura.hu/barokk-jegyek-disz-teren]</ref> A homlokzaton egyszerű emléktábla található, felirata: „Ebben a házban dolgozott Angelo Rotta (1872–1965) c. érsek, apostoli nuncius, aki 1930-tól 1945-ös kényszerű távozásáig képviselte a Szentszéket Magyarországon. Híven szolgálta egyházát, a nehéz háborús években tevékenyen segítette a hazánkba menekült külföldieket és az üldözötteket. Példaadó és önfeláldozó munkásságának állít emléket a Magyar Köztársaság kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar. (1992. április 6.)“
 
===6. szám===