„Cancún” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
45. sor:
Cancún a Riviera Maya névre hallgató turistaövezet központja, 2010-ben körülbelül 630 ezer lakosa volt.<ref name="segob">{{hiv-web |url= http://www.snim.rami.gob.mx/ |cím=SEGOB-INAFED adatbázis |elérés=2014-12-23 |nyelv=spanyol}}</ref> A város mára turistacélpontként már világszerte ismert. ''Can Cún'' az [[Jukaték-maja nyelv|ottani maják nyelvén]] azt jelent, hogy „kígyófészek” (mások szerint a név eredete viszont aranyedény)
 
==Földrajz==
== Újabb kori története ==
===Fekvése===
Cancún a [[Yucatán-félsziget]] északkeleti részén, egy észak–déli irányban húzódó ócenparton fekszik csaknem teljesen sík területen. Vízfolyásai nincsenek. A városkörnyéki partvidékeket többnyire [[mangrove (életközösség)|mangroveerdők]] borítják, a szárazföld belsejében a vadon a jellemző, a terület mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas.<ref>{{hiv-web |url=http://www3.inegi.org.mx/sistemas/mexicocifras/datos-geograficos/23/23005.pdf |cím=INEGI – Benito Juárez község földrajza| elérés=2015-05-18 |nyelv=spanyol |formátum=PDF}}</ref>
 
===Éghajlat===
Eredetileg Cancún egésze a [[20. század]] ötvenes évekig ismeretlen, a civilizációtól érintetlen karib-tengeri oázis volt alig néhány halászfaluval és a maják ősi romjaival. A mexikói kormány [[1969]]-ben támogatta a nemzetközi turisztikai nagybefektetők megtelepedését és nekilátott a várost és szisztematikusan Acapulco ellensúlyaként kiépíteni, hogy a turizmusipar az ország délkeleti részén is beinduljon.
A város éghajlata igen forró és viszonylag csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 33&nbsp;°C-os hőséget, a rekord meghaladta a 41&nbsp;°C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 24,1 és az augusztusi 29,7 fok között váltakoznak. Nemhogy fagy nem fordul elő, de még a 10&nbsp;°C alatti hőmérsékletek is igen ritkák, sőt, a nyári hónapokban 20&nbsp;°C alá sem csökken a hőmérséklet. Az évi átlagosan 1300&nbsp;mm csapadék időbeli eloszlására jellemző, hogy ősszel több, tavasszal kevesebb eső hull.
 
{{Éghajlattáblázat
A területrendezési terv Cancúnhoz ''Agustín Landa Verdugótól'' származott. Az ottani földrajzi adottságok mellett szinte ajánlkozott a [[florida]]i [[Miami Beach]]hez hasonló fejlesztés. Épült egy gát, hogy egy keskeny földnyelv kösse össze Cancúnt a szárazfölddel. Ezenkívül épült egy nemzetközi repülőtér, ami hozzájárult az urbanizáció élőrhaladásához (IATA-Code: CUN); ez a város délnyugati részén található. Cancún a korai 70-es években kezdett el lendületesen növekedni. A szárazföldön szigorúan geometrikus rendszerben épült ki az utcahálózat, ahol a turizmusban dolgozók laknak, míg az új gáton újabb és újabb szállodák keletkeztek. Más mexikói városoktól éltérően ezért Cancúnban sem központi piactér, sem régi katedrális esetleg templom, vagy egyéb történelmi építmény nincs.
|név = Cancún
 
|Jan_max =33.0
A kereken 20 kilométer hosszú közvetlen tengerparti ''Zona Hotelera'' területén mindenféle kategóriájú és méretű szálloda megtalálható. A szállodasort bevásárlási, szabadidős ill. különféle kikapcsolódási lehetőségek kísérik, mint pl. a Velencére emlékeztető ''La Isla''. A turistaközönség elsősorban az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokból]] és [[Kanada|Kanadából]] származik, az európai vendégek kicsi de stabil csoportja mellett, Cancún így kb. a [[földközi-tenger]]i buliközpontok [[Mallorca]] és [[Ibiza]] amerikai megfelelője.
|Feb_max =38.0
|Mar_max =39.0
|Apr_max =38.0
|Maj_max =39.0
|Jun_max =39.0
|Jul_max =39.0
|Aug_max =41.5
|Sep_max =38.5
|Okt_max =38.0
|Nov_max =37.0
|Dec_max =33.5
|Éves_max =41.5
 
|Jan_átl_max =28.3
2003-ban rendezték meg az [[Kereskedelmi Világszervezet]] 5. miniszterkonferenciáját, 2004-ben Cacnún volt a 73. IKPO-Interpol főgyűlésének a vendégadója. [[2010]]. november 29-től december 10-ig itt került megrendezésre az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|Egyesült Nemzetek]] 16. klímakonferenciája.
|Feb_átl_max =29.4
|Mar_átl_max =30.7
|Apr_átl_max =32.2
|Maj_átl_max =33.5
|Jun_átl_max =33.7
|Jul_átl_max =34.3
|Aug_átl_max =34.8
|Sep_átl_max =33.7
|Okt_átl_max =31.6
|Nov_átl_max =29.8
|Dec_átl_max =28.6
|Éves_átl_max =31.7
 
|Jan_átl =24.1
Bánsági testvérvárosa [[Temesvár]].
|Feb_átl =24.8
|Mar_átl =25.8
|Apr_átl =27.4
|Maj_átl =28.7
|Jun_átl =29.2
|Jul_átl =29.5
|Aug_átl =29.7
|Sep_átl =29.0
|Okt_átl =27.5
|Nov_átl =25.9
|Dec_átl =24.5
|Éves_átl =27.2
 
|Jan_átl_min =19.8
|Feb_átl_min =20.3
|Mar_átl_min =21.0
|Apr_átl_min =22.6
|Maj_átl_min =23.9
|Jun_átl_min =24.7
|Jul_átl_min =24.8
|Aug_átl_min =24.6
|Sep_átl_min =24.3
|Okt_átl_min =23.3
|Nov_átl_min =21.9
|Dec_átl_min =20.5
|Éves_átl_min =22.6
 
|Jan_min =13.0
|Feb_min =12.0
|Mar_min =9.5
|Apr_min =14.0
|Maj_min =18.0
|Jun_min =20.5
|Jul_min =21.0
|Aug_min =20.0
|Sep_min =19.0
|Okt_min =15.0
|Nov_min =12.0
|Dec_min =12.0
|Éves_min =9.5
 
|Jan_átl_csapadék =104.6
|Feb_átl_csapadék =49.5
|Mar_átl_csapadék =44.1
|Apr_átl_csapadék =41.2
|Maj_átl_csapadék =86.9
|Jun_átl_csapadék =138.3
|Jul_átl_csapadék =77.9
|Aug_átl_csapadék =87.5
|Sep_átl_csapadék =181.9
|Okt_átl_csapadék =271.9
|Nov_átl_csapadék =130.3
|Dec_átl_csapadék =86.1
|Éves_átl_csapadék =1300.2
 
|forrás = ''Servicio Meteorológico Nacional''<ref name="smn">{{hiv-web |url=http://smn.cna.gob.mx/climatologia/Normales5110/NORMAL23155.TXT |cím=SMN adatbázis |elérés=2015-05-18 |nyelv=spanyol}}</ref>
}}
 
==Népesség==
79 ⟶ 164 sor:
|align=center|628 306
|}
 
 
== Újabb kori története ==
 
Eredetileg Cancún egésze a [[20. század]] ötvenes évekig ismeretlen, a civilizációtól érintetlen karib-tengeri oázis volt alig néhány halászfaluval és a maják ősi romjaival. A mexikói kormány [[1969]]-ben támogatta a nemzetközi turisztikai nagybefektetők megtelepedését és nekilátott a várost és szisztematikusan Acapulco ellensúlyaként kiépíteni, hogy a turizmusipar az ország délkeleti részén is beinduljon.
 
A területrendezési terv Cancúnhoz ''Agustín Landa Verdugótól'' származott. Az ottani földrajzi adottságok mellett szinte ajánlkozott a [[florida]]i [[Miami Beach]]hez hasonló fejlesztés. Épült egy gát, hogy egy keskeny földnyelv kösse össze Cancúnt a szárazfölddel. Ezenkívül épült egy nemzetközi repülőtér, ami hozzájárult az urbanizáció élőrhaladásához (IATA-Code: CUN); ez a város délnyugati részén található. Cancún a korai 70-es években kezdett el lendületesen növekedni. A szárazföldön szigorúan geometrikus rendszerben épült ki az utcahálózat, ahol a turizmusban dolgozók laknak, míg az új gáton újabb és újabb szállodák keletkeztek. Más mexikói városoktól éltérően ezért Cancúnban sem központi piactér, sem régi katedrális esetleg templom, vagy egyéb történelmi építmény nincs.
 
A kereken 20 kilométer hosszú közvetlen tengerparti ''Zona Hotelera'' területén mindenféle kategóriájú és méretű szálloda megtalálható. A szállodasort bevásárlási, szabadidős ill. különféle kikapcsolódási lehetőségek kísérik, mint pl. a Velencére emlékeztető ''La Isla''. A turistaközönség elsősorban az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokból]] és [[Kanada|Kanadából]] származik, az európai vendégek kicsi de stabil csoportja mellett, Cancún így kb. a [[földközi-tenger]]i buliközpontok [[Mallorca]] és [[Ibiza]] amerikai megfelelője.
 
2003-ban rendezték meg az [[Kereskedelmi Világszervezet]] 5. miniszterkonferenciáját, 2004-ben Cacnún volt a 73. IKPO-Interpol főgyűlésének a vendégadója. [[2010]]. november 29-től december 10-ig itt került megrendezésre az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|Egyesült Nemzetek]] 16. klímakonferenciája.
 
Bánsági testvérvárosa [[Temesvár]].
 
== Képek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Cancún