„Csehország autópályái” változatai közötti eltérés

a
nem törő szóköz helyett szám sablon, linkek javítása, kékítés
a (replaced image)
a (nem törő szóköz helyett szám sablon, linkek javítása, kékítés)
[[Fájl:Brno, Stará dálnice str1.jpg|250px|jobbra|thumb|250px|Befejezetlen autópálya]]
 
'''[[Csehország]]''' jelenleg '''7 autópályával''' rendelkezik, a '''[[D1-es autópálya (Csehország)|D1-es]], [[D2-es autópálya (Csehország)|D2-es]], [[D3-as autópálya (Csehország)|D3-as]], [[D5-ös autópálya (Csehország)|D5-ös]], [[D8-as autópálya (Csehország)|D8-as]], [[D11-es autópálya (Csehország)|D11-es]]''' és '''[[D47-es autópálya (Csehország)|D47-es]]''' autópályákkal, valamint több főúttal, melyek az R betűs jelzést kapták. {{szám|878&nbsp;|km}} autópálya és gyorsforgalmi út üzemel, melyből {{szám|500&nbsp;|km}} az autópálya. A közutak minősége jó, városokban és a főutakon nem jellemzőek a kátyúk. A cseh autópályák is matricás rendszerben működnek: matricát lehet váltani benzinkutaknál, határátkelőknél és postákon is. A határátkelőknél általában mindenféle fizetőeszközt elfogadnak. A közlekedési szabályok és a sebességhatárok többnyire megegyeznek az itthoniakkal.<ref>[http://www.k-v.hu/utinform/utitppek/csehorszag Forrás: k&v] (magyar nyelven, hozzáférés: 2009. április 1.)</ref>
== Története ==
A két világháború közötti időszakban a köztes-európai térség kétségkívül legfejlettebb országának az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] ipari hátterének jó részét megöröklő Csehszlovákia számított. Ez a motorizáció fokában is érezhető volt.
 
A [[csehszlovákia]]i autógyártás elmaradt a nyugat-[[európa]]i országokétól, de még így is megelőzte például az osztrák, a belga és a svéd autóipart. Ami az úthálózatot illeti, annak sűrűsége ugyancsak kisebb volt, mint a nyugati országokban – míg például Nagy-Britanniában és [[Franciaország]]ban a harmincas években {{szám|100&nbsp;|km²}}-re kb. {{szám|118&nbsp;|km}} út jutott, Csehszlovákiában csak {{szám|50&nbsp;|km}}. Igaz, Németország {{szám|74&nbsp;|km}}-éhez képest ez nem is olyan rossz eredmény. Kiváltképp hogyha figyelembe vesszük, hogy az országos átlagot a jócskán elmaradott [[Szlovákia]] és a még fejletlenebb [[Kárpátalja]] rontotta le.<ref>Csehországban {{szám|100 |km²}}-re {{szám|71,.1 |km}} út jutott, [[Morvaország]]ban már csak {{szám|59,.4 |km}}, míg Szlovákiában {{szám|29,.7 |km}}, Kárpátalján pedig mindössze {{szám|18,.7 |km}}</ref>
 
=== Az első autópálya-koncepciók ===
 
A motorizáció fejlődésével párhuzamban már az [[1930-as évek]] közepén megjelentek az első autópályatervek. Az évtized második felében kidolgozott koncepciókat meghatározta az ország akkori, nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló alakja. Az új országút – illetve utak – feladata épp az lett volna, hogy valamiképp összekössék Csehszlovákia két végét.
 
Az egyik terv szerint az út majdnem az ország közepén haladt volna a nyugat-csehországi Plzeňből ([[PilsenPlzeň]]ből (Pilsen) [[Zlín]] és [[Besztercebánya]] érintésével Kassáig, és vagy {{szám|700&nbsp;|km}} hosszú lett volna. Hasonló volt a zlíni nagyiparos, Jan Antonín Baťa 1937-es terve, aki ugyancsak Csehszlovákia közepén – mintegy az ország gerinceként – építtette volna meg az autópályát. Ez Chebből indult volna ki, Prágától délre és Brnótól ([[BrünnBrno|Brnótól]] (Brünn) északra haladt volna kelet felé, Zlín, Zsolna és Eperjes érintésével Kárpátaljára, egészen a román határig, összekötve a nyugat-európai úthálózatot a Fekete-tenger felé vezető utakkal.
 
Egy másik elképzelés szerint párhuzamos út lett volna. Ezek kezdőpontja szintén [[Cheb]] városában lett volna, ahonnan kiindulva az egyik északi, a másik déli irányban szelte volna át az országot, hogy végül Kassán újra találkozzanak, majd egy további út vezetett volna a kárpátaljai [[Huszt (település)|Huszt]]ig. A két ág együttes hossza {{szám|2000&nbsp;|km}} lett volna. Érdekes, hogy az egyik elképzelés sem érintette volna a fővárost, csupán a „kétágú” terv északi szakasza közelítette volna meg Prágát.
 
=== Az építkezések megkezdése ===
Az [[1938]]-as [[münchen]]i (majd [[bécs]]i) döntést követően a terveken változtatni kellett – nemcsak a területi veszteségekhez, hanem az ország megváltozott helyzetéhez is alkalmazkodni kellett. Előtérbe került a központi területeken át vezető („gerinc-”) autópálya (tulajdonképpen a mai, központi D1-es), amely az elképzelés szerint – körgyűrűvel – már Prágát és BrnotBrnót is érintette volna. A jóváhagyott tervek alapján 1939 elején kezdődtek meg hivatalosan az előkészítő munkálatok – az erdőirtás, a mérések stb. Ekkoriban fogadták el hivatalosan az autópálya cseh megnevezését, a ''dálnice'' szót is.<ref>A távolsági (''dálková'') és országút (''silnice'') szavakból.</ref>
 
A [[Harmadik Birodalom]] befolyása azonban még az útépítés terén is egyre jobban érvényesült. Még [[1938]]-ban megállapodás született egy német [[exterritoriális]]<ref>Azaz – azaz területen kívüli.</ref> autópálya megépítéséről, amely a [[szilézia]]i Breslau (ma [[Wrocław]], [[Lengyelország]]) és [[Bécs]] rövidebb összekötését szolgálta volna, egyenesen átvágva az akkor még független Cseh-Szlovákián, [[Brnon]]Brnón keresztül. A [[Németország]]hoz csatolt [[Szudéta-vidékSzudétavidék]]en pedig elkezdődött az itteni nagyvárosokat ([[Cheb]], [[Karlovy Vary]], [[Liberec]]) összekötő „[[Szudéta-autópálya]]” építése. A birodalmi érdekek [[Csehország]] német megszállásával ([[1939]]. [[március 15.]]) még inkább előtérbe kerültek, a Cseh-Morva Protektorátus úthálózatának terveit teljes egészében a birodalmi elképzelésekbe tagolták be.
 
A változások a pályák paramétereit is érintették – például valamivel szélesebbre tervezték őket, és a sebességet is megnövelték {{szám|120&nbsp;|km/órárólh}}-ról {{szám|160&nbsp;|km/órárah}}-ra. A „német” pályák mellett kidolgozták a protektorátusi autópályák viszonylag sűrű hálózatát is, amelyek a tervek szerint a [[prága]]i körgyűrűben találkoztak volna.
 
A nagyvonalú elképzelések azonban végül nem valósultak meg, a világháború előrehaladtával az erőforrásokat átcsoportosították, és a munkálatok csak lassan haladtak előre, több helyen pedig csupán állagmegóvásra korlátozódtak. 1945-re így az újjáalakult Csehszlovákia három befejezetlen autópályát örökölt {{szám|188&nbsp;|km}}-es teljes hosszúságban. Míg a „[[Prága–Brno–szlovák határ]]” pályán hamarosan folytatódtak a munkák, a két „német” autópálya<ref>A [[Bécs]] és a [[Wrocław]]-vá lett Breslau közötti, valamint a „Szudéta-pálya”, összesen {{szám|111 |km}}.</ref> időszerűtlenné vált. A paramétereket ismét a háború előttiekre csökkentették – állítólag azért, mert arra számítottak, hogy a harmincas évek motorizációs fejlődése nem fog megismétlődni.
 
A munkálatokat az [[1948]]-as [[államosítás]]ok még nem érintették, ám 1950 végén az autópályák építését leállították. Az építési területeket elhagyták és átengedték az enyészetnek, az egyes félkész szakaszokat pedig kezdte benőni a növényzet.
 
=== Az autópályák újjászületése ===
Az ötvenes évek végétől megnőtt forgalomnak köszönhetően azonban ismét előkerültek a háború végén érvényben lévő régi tervek. Ezekből viszont már nemcsak a „német” pályák hiányoztak, hanem a fővárost tehermentesíteni hivatott körgyűrű is. Az elképzelések szerint az egyes pályák a fővárost a vidéki nagyobb városokkal és az országhatárral kötik majd össze, azaz a D8-as [[Ústí nad Labem]] és az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] felé, a D5-ös [[Plzeň]] és az [[Nyugat-Németország|NSZK]], a D11-es [[Hradec Králové]] és Lengyelország irányában. A D1-es kapcsolja össze Prágát Brnóval, majd Trencsénnel[[Trencsén]]nel (majd fut tovább kelet felé), a D2-es pedig egészen Pozsonyig ér. [[Brno]] mellett egy jókora kereszteződést terveztek a D1-es, a D2-es és az Ostravába és Lengyelországba vezető D47-es találkozásával. A tervek között szerepelt még egy északi autópálya is, a D35-ös és az azt a középső (D1-es) autópályával összekötő pálya, a D43-as megépítése is. Az autópálya-hálózat teljes hossza így elérte volna az {{szám|1711&nbsp;|km}}-t.
 
Az ötvenes évek végétől megnőtt forgalomnak köszönhetően azonban ismét előkerültek a háború végén érvényben lévő régi tervek. Ezekből viszont már nemcsak a „német” pályák hiányoztak, hanem a fővárost tehermentesíteni hivatott körgyűrű is. Az elképzelések szerint az egyes pályák a fővárost a vidéki nagyobb városokkal és az országhatárral kötik majd össze, azaz a D8-as [[Ústí nad Labem]] és az [[NDK]] felé, a D5-ös [[Plzeň]] és az [[NSZK]], a D11-es Hradec Králové és Lengyelország irányában. A D1-es kapcsolja össze Prágát Brnóval, majd Trencsénnel (majd fut tovább kelet felé), a D2-es pedig egészen Pozsonyig ér. [[Brno]] mellett egy jókora kereszteződést terveztek a D1-es, a D2-es és az Ostravába és Lengyelországba vezető D47-es találkozásával. A tervek között szerepelt még egy északi autópálya is, a D35-ös és az azt a középső (D1-es) autópályával összekötő pálya, a D43-as megépítése is. Az autópálya-hálózat teljes hossza így elérte volna az 1711&nbsp;km-t.
 
Noha a kormány már [[1963]]-ban határozatot hozott az autópályák fejlesztéséről, a munkálatok csak a hatvanas évek végén kezdődtek újra, és meglehetősen lassan haladtak. A D1-es (Prága–Brno) autópálya első huszonegy kilométeres szakaszát 1971-ben adták át, a két nagyvárost pedig csak [[1980]]-ban, azaz az eredeti elképzelésekhez képest negyvenéves késéssel kötötte össze autópálya. Egyes terveket időközben el is vetettek (a D43-ast), beiktattak viszont egy déli, Prágából České Budějovicébe és Ausztriába vezető pályát. A kommunista rendszer bukásáig, 1989-ig azonban csak a D2-est (Brno–Pozsony) fejezték be, a többiből csak kisebb-nagyobb szakaszok készültek el, Szlovákiában például az Eperjes-Kassa szakasz.
 
=== Csehország jelenlegi autópálya-hálózata ===
Az ország közepén haladó D1-es jelenleg a legforgalmasabb cseh autópálya. Prága előtti szakaszát ezért négyről hatsávosra bővítették, és további hasonló átépítéseket terveznek Brno térségében is. Tehermentesítést jelentene a D11-es autópálya és az R35-ös (az egykori D35-ös, Északkelet-Csehországon és Észak-Morvaországon át vezető) gyorsforgalmi út is. Teljes hossza {{szám|376&nbsp;|km}} lesz (a D47-essel együtt), ebből 2006 elejéig {{szám|247&nbsp;|km}} lett átadva. A Prága–Brno szakasz a IV. sz. páneurópai folyosó<ref> ([[Berlin]]/[[Nürnberg]]–[[Prága]]–[[Pozsony]]–[[Budapest]]–[[Konstanca]]/[[Szaloniki]]/[[Isztambul]]</ref>) részét képezi.
 
A D2-es a D1-essel együtt biztosította az összeköttetést Csehszlovákia három nagyvárosa – [[Prága]], [[Brno]] és [[Pozsony]] – között. 1969–1980 között építették meg, hossza {{szám|61&nbsp;|km}} (+ a {{szám|80&nbsp;|km}}-es szlovákiai szakasz).
 
A D3-ast már 1939-ben tervbe vették, ám az 1963-as koncepcióból kimaradt, és csak a nyolcvanas években merült fel ismét a tervekben. Építése a kilencvenes években kezdődött, 2004-ben adták át első, alig több mint {{szám|8&nbsp;|km}}-es szakaszát Tábor környékén. A D3-as építése várhatóan 2010 után gyorsul fel, teljes hossza {{szám|171&nbsp;|km}} lesz. A D3-as a Skandináviából Görögországba vezető E55-ös vonalán halad.
 
A D5-ös is szerepelt az 1939-es elképzelésekben, de a munkálatok megkezdése egészen 1976-ig váratott magára. 1995-ben kötötte össze Prágát Plzeň-nyel, két évvel később pedig elérte a német határt. A {{szám|151&nbsp;|km}}-es pályát 2006-ban fejezték be teljesen. A D5-ös ugyancsak a IV. sz. páneurópai folyosó részét, valamint a nemzetközi E50-es (Párizs–Nürnberg–Prága–Kassa–Kijev) részét alkotja.
 
A szintén a IV. sz. páneurópai folyosóhoz tartozó D8-as is része volt az 1939-es, majd az 1963-as koncepciónak, de csak a nyolcvanas években kezdték el építeni, és 1990-ben adták át első, néhány kilométeres szakaszát. 2006 decemberére a tervek szerint a pálya legnagyobb része elkészül: a német határig húzódó részt az év végén kell átadni, ami után már csak a Cseh-középhegységen át vezető szakasz fog hiányozni. A középhegység tájvédelmi körzetét átszelő {{szám|16&nbsp;|km}} hosszú rész építése környezetvédelmi okokból késik – legalább két-három évet. A pálya teljes hossza {{szám|92&nbsp;|km}} lesz.
 
A D11-es még a [[Prága]]–[[Hradec Králové]] közötti összeköttetést szolgálta volna, illetve az 1938-ban elkezdett Bécs–Breslau exterritoriális autópályát kötötte volna össze Prágával. Az építkezés azonban csak a hetvenes évek végén kezdődött. 2006 végére néhány kilométerre közelíti meg Hradec Královét, majd pedig a lengyel határ irányába vezet tovább. Hossza {{szám|154&nbsp;|km}} lesz, ebből 2006 decemberére {{szám|84&nbsp;|km}} lett kész.
 
Az Észak-Morvaországon és Szilézián áthaladó D47-es autópálya a tervek szerint a D1-est köti össze Ostravával és a lengyel határral, 2009-ig. Időközben módosult az elnevezése – 2005-ben a D1-eshez csatolták, így egy összefüggő, Prága–Brno–Ostrava útvonal jön létre. A pályától a magas munkanélküliséggel küszködő, korábbi nehézipari központ problémáira várnak orvoslást. A szakasz teljes hossza {{szám|80&nbsp;|km}} lesz, és a VI. sz. páneurópai folyosó részét alkotja majd.
 
=== Környezetvédők és a beruházók egymás ellen ===
 
Az észak-csehországi védett területeken átvágó D8-as kapcsán már említés történt a környezetvédők ellenállásáról. A különféle zöld mozgalmak – a környezet védelmében – Csehországban is megnehezítik a beruházók életét, és kiélezik az autópályák körüli érdekellentéteket. A környezetvédők főleg az építési engedélyek kiadását megelőző különféle közigazgatási eljárások során támadják meg – sokszor formai kifogásokkal – a beruházók terveit. Előfordul az is, hogy kis telkeket vásárolnak a szerintük megvédendő útvonalakon, amelyeket azután nem hajlandók eladni, komplikálva így az építkezést. A zöldeket ezért gyakran érik olyan kritikák, hogy „akadékoskodásukkal” és akcióikkal csupán megdrágítják és meghosszabbítják a munkálatokat. Ők viszont úgy érvelnek, hogy így legalább valamit ki tudnak csikarni az építtetőkből. Ám a beruházóknak is megvannak a maguk eszközeik – pl. az ún. „szalámitaktika”. Ennek során a megépítendő autópályát több kisebb „szeletre” bontják, megépítik a problémamentes – így jóvá is hagyott – részeket, majd „kénytelenek” befejezni a vitatott szakaszokat is. Közben arra hivatkoznak, hogy az út jó része már elkészült, és túl sokba kerülne megváltoztatni a nyomvonalat.
 
=== Tervek és költségek ===
 
Csehországban is – akárcsak másutt – központi helyet foglal el az autópálya-építés költségeinek kérdése. Ezek azonban – az ország természeti adottságaiból kifolyólag – rendkívül változékonyak. Sík területen egy kilométernyi autópálya kb. 100-200 millió koronába (kb. 0,9 és 1,8 milliárd Ft között) kerül, míg hegyvidéken ez a szám felmehet a 750-800 millióra (kb. 7 milliárd Ft) is. Átlagosan tehát kilométerenként 400-500 millió koronára (kb. 4 milliárd Ft) rúgnak a költségek. Egy, az autóutak és autópályák igazgatóságának vezetőjével tavaly készített interjú szerint a hidak és az alagutak különösen megdrágítják a munkálatokat, egy nagyobb híd esetében egy kilométer megépítése 750 millióba (kb. 6,75 milliárd Ft), egy alagúté pedig 1 milliárd koronába (kb. 9 milliárd Ft) kerül. A tulajdonképpeni útépítéshez egyéb olyan munkálatok is kapcsolódnak, amelyeket muszáj elvégezni – különféle bontások, átalakítások, felüljárók kiépítése stb. A gyorsforgalmi utak (R) költségei ezzel szemben több tízmillió koronával kisebbek.
 
Az idén átadandó {{szám|72&nbsp;|km}} sztrádáért így összesen 36 milliárd koronát fizet ki a cseh állam. A legköltségesebbnek az Ústí nad Labem és a német határ közötti szakasz bizonyult – a {{szám|23,.5&nbsp;|km}}-es szakasz vagy 19 milliárd koronába került. Az építők ellenben azt ígérik, hogy az [[Érchegység]]en (''Krušné hory'') át vezető szakasz Csehország legszebb útjai közé fog tartozni. A mély völgyekre nyíló kilátás mellett a pálya érdekessége lesz még az itt épülő a Panenská-alagút is, amely két kilométerével a leghosszabb csehországi autópálya-alagút lesz. Kereken négymilliárd koronáért (kb. 36 milliárd Ft). Az érchegységi kiadásokat azonban némileg ellensúlyozzák a D11-es autópálya alacsonyabb költségei. Az Elba sík völgyén át haladó pálya kilométere csak valamivel több mint 300 millió koronába került. A költségek egy részét közvetlenül a vezetők fizetik – az autópálya-matricák megvásárlásával. Csehországban 1995 óta kell fizetni az autópályák használatáért, ami matricás rendszerben történik.
 
Jelenleg a tervekben összesen {{szám|1000&nbsp;|km}}-es autópálya-hálózat szerepel, ebből [[2005]]-ben közel {{szám|560&nbsp;|km}} volt kész. A Cseh Autópálya- és Országút-igazgatóság internetes anyagai szerint jó tempóban haladnak a cseh autópályákon folyó munkálatok, és 2006-ban rekordmennyiségű autópályát – 72 kilométert – készülnek átadni, amivel körülbelül {{szám|630&nbsp;|km}}-re nő az elkészült autópályák hossza. Mindeddig az 1977-es év (D1, {{szám|54&nbsp;|km}}) és [[1997]] (D5, {{szám|63&nbsp;|km}}) vezetett. Jelenleg egyszerre hat pályán dolgoznak, és több mint {{szám|100&nbsp;|km}} van építés alatt.
 
A következő években is folytatódnak az építkezések, de főképp [[Morvaország]]ban és Sziléziában. A költségek egy részét a privatizáció révén befolyt bevételekből és egyes adófajtákból (pl. a benzin és a nafta árából) fedezi az állam. Ugyanakkor számolnak az európai uniós támogatásokkal, valamint a tervezett „útdíjból” befolyó pénzzel is. A teherautók és kamionok vezetői [[2007]]-től lesznek kénytelenek fizetni az útadót, amely idővel akár 20 milliárd koronával gazdagíthatja a cseh költségvetést.<ref>[http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/854/1/3/ Forrás: A cseh autópályák története] (magyar nyelvű, hozzáférés: 2009. április 1.)</ref>
Csehország közlekedési szabályai nagyon hasonlóak a többi európai állam szabályaihoz. [[2006]]. július 1. óta új, pontosabb szabályozás lépett hatályba, amelytől nagyobb közúti biztonságot remélnek a cseh közutakon. Csehország területén az EU vezetői engedélyei és a nemzetközi engedélyek egyaránt érvényesek.
 
Főbb szabályok: jobbra tartva kell közlekedni, kötelező a biztonsági öv használata, egész évben, egész nap használni kell a tompított fényszórót, gyermekeket ({{szám|150&nbsp;|cm}} vagy {{szám|36&nbsp;|kg}} alatt) minden rendű úton kizárólag autós gyermekülésben szabad szállítani valamint 18 év alatti kerékpárosok számára kötelező a bukósisak viselete.
 
=== Sebességkorlátozás ===
Csehországban három sebességi övezet van (lakott terület, lakott területen kívül és autópálya). Az egyes övezetekben (egyéb korlátozás hiányában) érvényes maximális megengedett sebességek:
 
* autópályalakott terület: 130&nbsp;{{szám|50|km/h}}
* lakott területterületen kívül: 50&nbsp;{{szám|90|km/h}}
* autópálya: {{szám|130|km/h}}
* lakott területen kívül: 90&nbsp;km/h
 
=== Bírságok ===
A megengedett sebesség csekély mértékű túllépése esetén<ref>Lakott (lakott területen {{szám|20 |km/h}}-ig, azon kívül {{szám|30 |km/h}}-ig.</ref>) többnyire {{szám|500}}2&nbsp;000{{szám|2000}} cseh korona (20-70 euró) között mozog a kiszabott bírság mértéke.
 
=== Rendőrségi ellenőrzés ===
 
=== Alkohol és függőséget okozó szerek ===
Csehországban a zéró tolerancia elvét követik alkohol és más függőséget okozó szerek vezetés előtti fogyasztása esetén. Ha ezek közül bármelyik anyag kimutatható a vezető vérében, akár 3 éves szabadságvesztést és 25 000-50 000{{szám|25000}}–{{szám|50000}} cseh korona ({{szám|900-}}–{{szám|1800}} euró) bírságot kockáztat. Azonos mértékű a pénzbüntetés a szondázás vagy vérvétel elutasítása esetén.
 
=== Mobiltelefon használata vezetés közben ===
Csehországban nem engedélyezett vezetés közben mobiltelefont kézben vagy vállal tartani. A szabály megszegése pénzbüntetést von maga után (50-90 euró). Autóban csak handsún. „hands-freefree” kiegészítővel lehet telefonálni.
 
=== Gyalogosok ===
 
=== Gépjárművezetői korhatárok Csehországban ===
* Motorkerékpár vezetése {{szám|50&nbsp;|cm³}}-ig - 15 év
* Vezető melletti utasülés autóban - 15 év és {{szám|150&nbsp;|cm}}-es magasság
* Autóvezetés - 18 év<ref>[http://www.czechtourism.com/hun/hu/docs/practical-info/faq/transport/04-rules-of-the-road/index.html Forrás: CzechTourism.com] (magyar nyelven, hozzáférés: 2009. április 1.)</ref>
 
* [[Ministry of Transport]] ([http://www.mdcr.cz weblap])
* [[MYTO CZ (Toll) premid]] ([http://www.premid.cz/index.php?id=291&L=31 weblap (magyar)])
 
== Díjfizetés ==
{{Bővebben|Díjfizetés Csehország autópályáin}}
[[Fájl:D1 Highway (Czech Republic).svg|250px|jobbra]]
=== D1 [[Fájl:CZ traffic sign IS16a - D1.svg|30px]] ===
{{Bővebben|D1-es (autópálya, (Csehország)}}
* [[Prága]]–[[Jihlava]]–[[Brno]]–[[Přerov]]–[[Ostrava]]–{{Lengyelország}} [[Fájl:Tabliczka A1.svg|30px]]; {{szám|376&nbsp;|km}} / {{szám|264,.8&nbsp;|km}}
'''A D1-es [[autópálya]]''' [[Csehország]] legfőbb autópályája és az ország közlekedési tengelye. Jelenleg a két legnagyobb cseh várost, [[Prága|Prágát]] és [[Brno|Brünnt]] (Brno) köti össze. További szakaszokat is építettek (jelenleg [[Mořice|Mořicétől]] [[Kroměříž]]ig építik), ám nem érik még el az autópálya tervezett végpontját, ahol az [[R35-ös autóút (Csehország)|R35-ös autóút]] [[OlomoucOlmütz|alamóciolomouci]] kivezető szakaszával találkozik. Innentől [[D47-es autópálya (Csehország)|D47-es autópályáról]] beszélünk, noha ugyanarról az útról van szó. Ez fogja elérni [[Ostrava|Ostravát]].
 
[[Fájl:D2 Highway (Czech Republic).svg|250px|jobbra]]
=== D2 [[Fájl:CZ traffic sign IS16a - D2.svg|30px]] ===
{{Bővebben|D2-es (autópálya, (Csehország)}}
* [[Fájl:CZ traffic sign IS16a - D1.svg|30px]] [[Brno]]-{{Szlovákia}} [[Fájl:Tabliczka D2.svg|30px]]; {{szám|61&nbsp;|km}} / {{szám|61&nbsp;|km}}
A '''D2-es autópálya''' ''([[cseh nyelv|csehül]]: Dálnice 2)'' [[Csehország]] egyik legfontosabb közlekedési útvonala. [[Brno|Berént]] köti össze a cseh-szlovák határral (pontosabban [[Břeclav]]val) majd ugyanezen a néven folytatódik [[Pozsony]]ig. Az első 11 kilométernyi szakaszt [[1974]]-ben nyitották meg, míg a legutolsót 1980-ban. Az autópálya teljes hossza {{szám|141&nbsp;|km}} hosszú volt, ám mikor [[Csehszlovákia]] kettévált, {{szám|61&nbsp;|km}}-nyi szakasz maradt cseh kézben.
 
[[Fájl:D3 Highway (Czech Republic).svg|250px|jobbra]]
=== D3 [[Fájl:CZ traffic sign IS16a - D3.svg|30px]] ===
{{Bővebben|D3-as (autópálya, (Csehország)}}
* [[Prága]]–[[Tábor]]–[[České Budějovice]]-{{Ausztria}}; {{szám|146&nbsp;|km}} / {{szám|35&nbsp;|km}}
A D3-as autópálya és az [[R3-as (autóút, (Csehország)|R3-as autóút]] [[Prága|Prágát]], pontosabban a leendő prágai körgyűrűt, az [[R1-es (autóút, (Csehország)|R1-es autóutat]] fogja összekötni [[Tábor]]ral és [[České Budějovice|České Budějovicével]] végül a [[cseh-osztrák határ]]onhatáron ér véget, csatlakozva a [[Unterweitersdorf]]-[[Freistadt]] között épülő, részben már átadott és a határ előtt tervezés alatt álló [[S10-es autóút (Ausztria)|S10-es autóúttal]] ''(Mühlviertler Schnellstraße)'', így közvetlenül kötné össze Prágát [[Linz]]cel.
 
[[Fájl:D5 Highway (Czech Republic).svg|250px|jobbra]]
 
=== D5 [[Fájl:CZ traffic sign IS16a - D5.svg|30px]] ===
{{Bővebben|D5-ös (autópálya, (Csehország)}}
* [[Prága]]-[[Plzeň]]-{{Németország}} [[Fájl:Bundesautobahn 6 number.svg|30px]]; {{szám|151&nbsp;|km}} / {{szám|151&nbsp;|km}}
A D5-ös autópálya '''(Via Carolina)''', [[Prága|Prágát]] köti össze [[Plzeň]]-nel és [[Rozvadov]]nál (a [[cseh-német határ]]nálhatárnál) kapcsolódik, az [[BundesautobahnA6-os 6autópálya (Németország)|A6-os]] [[Németország|német]] autópályához. A D5-ös Nyugat-Csehország legjelentősebb és egyben legforgalmasabb útja is és ez a legfontosabb közlekedési kapocs a nyugati államokkal. Teljes, {{szám|151&nbsp;|km}}-es hosszában elkészült. Az autópálya része az E50-es [[európa]]i autóútnak.
 
[[Fájl:D8 Highway (Czech Republic).svg|250px|jobbra]]
=== D8 [[Fájl:CZ traffic sign IS16a - D8.svg|30px]] ===
{{Bővebben|D8-as autópálya (Csehország)}}
* [[Prága]]-[[Ústí nad Labem]]-{{Németország}} [[Fájl:Bundesautobahn 17 number.svg|30px]]; {{szám|92&nbsp;|km}} / {{szám|71&nbsp;|km}}
A D8-as egy autópálya [[Csehország]]ban. Ha kész lesz, az [[A17 (autópálya, Németeroszág)|A17]]-es német autópályát fogja összekötni [[Prága|Prágával]] és [[ÚstiÚstí nad Labem]]melLabemmel. Az autópálya első részét [[1990]]-ben adták át. Az [[ÚstiÚstí nad Labem]] és a [[Németország|német]] határ közötti szakaszt [[2006]] decembere óta használhatja a forgalom. Itt van [[Csehország]] leghosszabb közúti [[alagút]]ja, a [[Panenska alagút]], melynek hossza 2 058 [[méter|m]]. A [[České Středohoří természetvédelmi terület]]en átvezető rész építés alatt van.
 
[[Fájl:D11 Highway (Czech Republic).svg|250px|jobbra]]
=== D11 [[Fájl:CZ traffic sign IS16a - D11.svg|30px]] ===
{{Bővebben|D11-es autópálya (Csehország)}}
* [[Prága]]i körgyűrű; {{szám|113&nbsp;|km}} / {{szám|84&nbsp;|km}}
A D11-es autópálya hasonlóan más országokhoz, a fővárost elkerülő, köré épített autópálya.
 
=== D47 ===
{{Bővebben|D47-es autópálya (Csehország)}}
* [[Fájl:CZ traffic sign IS16a - D1.svg|30px]] [[Brno]]-[[Ostrava]]; {{szám|80,.2&nbsp;|km}} / {{szám|17,.2&nbsp;|km}}
A D47-es autópálya az [[R35-ös autóút (Csehország)|R35-ös autóút]] [[OlomoucOlmütz|alamóciolomouci]] kivezető szakaszától ([[Lipník nad Bečvou-tól]]tól) a lengyel határig tart, illetve tartana, mert az autópálya egyetlen km-re sincs kész, az átadás várható éve: [[2009]] (az egész autópályát ekkor tervezik átadni).<ref>A szövegek a Wikipédián lévő cikkek bevezetőiből származnak.</ref>
 
=== Autóutak ===
! Hosszúság / elkészült
|---
| [[MO (autóút, (Csehország)|MO]]
| [[Fájl:CZ traffic sign IS16b - MO.svg|50px]]
| align="center" | Prágai belső körgyűrű
| align="center" | {{szám|35&nbsp;|km}} / {{szám|15&nbsp;|km}}
|---bgcolor="#F0F0F0"
| [[R1-es (autóút, (Csehország)|R1]]
| [[Fájl:SilniceI1.svg|50px]]
| align="center" | Prágai külső körgyűrű
| align="center" | {{szám|76&nbsp;|km}} / {{szám|16&nbsp;|km}}
|---
| [[R4-es (autóút, (Csehország)|R4]]
| [[Fájl:SilniceI4.svg|50px]]
| align="center" | Prága (Jílovište) – Skalka
| align="center" | {{szám|90&nbsp;|km}} / {{szám|41&nbsp;|km}}
|---bgcolor="#F0F0F0"
| [[R6-os (autóút, (Csehország)|R6]]
| [[Fájl:SilniceI6.svg|50px]]
| align="center" | Prága – Karlovy Vary – Cheb – {{Németország}}
| align="center" | {{szám|167&nbsp;|km}} / {{szám|57&nbsp;|km}}
|---
| [[R7-es (autóút, (Csehország)|R7]]
| [[Fájl:SilniceI7.svg|50px]]
| align="center" | Prága – Slaný – Chomutov
| align="center" | {{szám|82&nbsp;|km}} / {{szám|17&nbsp;|km}}
|---bgcolor="#F0F0F0"
| [[R10-es (autóút, (Csehország)|R10]]
| [[Fájl:SilniceI10.svg|50px]]
| align="center" | Prága – Mladá Boleslav – Turnov
| align="center" | {{szám|70&nbsp;|km}} / {{szám|70&nbsp;|km}}
|---
| [[R35-ös (autóút, (Csehország)|R35]]
| [[Fájl:SilniceI35.svg|50px]]
| align="center" | Liberec – Turnov – Hradec Králové – Moravská Třebová – Mohelnice – Olomouc – Lipník nad Bečvou
| align="center" | {{szám|256&nbsp;|km}} / {{szám|98&nbsp;|km}}
|---bgcolor="#F0F0F0"
| [[R43-as (autópálya,autóút (Csehország)|R43]]
| [[Fájl:SilniceI43.svg|50px]]
| align="center" | Brno – Moravská Třebová
| align="center" | 7&nbsp;{{szám|70|km}} / {{szám|70&nbsp;|km}}
|---
| [[R46-os (autópálya,autóút (Csehország)|R46]]
| [[Fájl:SilniceI46.svg|50px]]
| align="center" | Vyškov – Olomouc
| align="center" | {{szám|36&nbsp;|km}} / {{szám|36&nbsp;|km}}
|---bgcolor="#F0F0F0"
| [[R48-as (autópálya,autóút (Csehország)|R48]]
| [[Fájl:SilniceI48.svg|50px]]
| align="center" | Bělotín – Frýdek-Místek – Český Těšín – {{Lengyelország}}
| align="center" | {{szám|75&nbsp;|km}} / {{szám|55&nbsp;|km}}
|---
| [[R49-es (autópálya,autóút (Csehország)|R49]]
| [[Fájl:SilniceI49.svg|50px]]
| align="center" | Hulín – Zlín – {{Szlovákia}}
| align="center" | 0&nbsp;{{szám|60|km}} / {{szám|60&nbsp;|km}}
|---bgcolor="#F0F0F0"
| [[R52-es (autópálya,autóút (Csehország)|R52]]
| [[Fájl:SilniceI52.svg|50px]]
| align="center" | Brno – Pohořelice – Mikulov – {{Ausztria}}
| align="center" | {{szám|46&nbsp;|km}} / {{szám|17&nbsp;|km}}
|---
| [[R55-ös (autópálya,autóút (Csehország)|R55]]
| [[Fájl:SilniceI55.svg|50px]]
| align="center" | Olomouc – Přerov – Hulín – Břeclav
| align="center" | {{szám|100&nbsp;|km}} / {{szám|5&nbsp;|km}}
|---bgcolor="#F0F0F0"
| [[R56-os (autópálya,autóút (Csehország)|R56]]
| [[Fájl:SilniceI56.svg|50px]]
| align="center" | Ostrava – Frýdek-Místek
| align="center" | {{szám|15&nbsp;|km}} / {{szám|12&nbsp;|km}}
|---
| [[R63-as (autópálya,autóút (Csehország)|R63]]
| [[Fájl:SilniceI63.svg|50px]]
| align="center" | Bystřany – Řehlovice [[Fájl:CZ traffic sign IS16a - D8.svg|30px]]
| align="center" | {{szám|7&nbsp;|km}} / {{szám|7&nbsp;|km}}<ref>[http://www.csehorszaginfo.hu/utazas/55/Autoutak Csehországinfo.hu - Gyorsforgalmi úthálózat - Autóutak (magyar nyelven)] (hozzáférés: 2009. április 10.)</ref>
|}
 
=== Egyéb autóutak ===
* [[R3-as (autóút, (Csehország)|R3]]
* [[R11-es (autóút, (Csehország)|R11]]
* [[R23-as (autóút, (Csehország)|R23]]
* [[R53-as (autóút, (Csehország)|R53]]
* [[R67-es (autóút, (Csehország)|R67]]
* [[13-as főút (Csehország)|13-as főút]]
 
 
== Lábjegyzet ==
{{commonskat|Highways in the Czech Republic}}
{{források}}
 
==További információk==
* [http://www.csehorszaginfo.hu/utazas/52/Autopalyak Csehország info.hu]
{{commonskat|Highways in the Czech Republic}}
{{Csehország autópályái}}
{{Európa autópályái}}