„Diorit” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NyenyecBot (vitalap | szerkesztései)
a A lapra 2007-04-22-kor tett Tomeczek {{[Ll]ektor}}-t. Dátumozás: {{lektor|2007 áprilisából}}
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: % körüli rendezés
3. sor:
 
 
'''Diorit''' szemcsés biotit-amfibol plagioklasz kőzet, rendesen feketészöld szinnel s homályos fénnyel; a földpátok az oligoklasz sorutól egész a legbázisosabb anortitig képviselve, hol quarccal, hol anélkül; a legsavasabb és legbázisosabb kőzetek között a D. a közép helyet foglalja el. Szövete leginkább mikrogranitos (epidiorit) de nem ritkák a makrogranitosak (vauguerit), sőt vannak porfirosak és palásak is. A biotit mellett az amfibol az, mely sokaknál uralkodóan lép fel, járulékos elegyrészeiként ortoklasz, augit, hipersztén magnetit, ilmenit, titanit, gránát, zirkon, apatit, klorit, epidot, kalcit, turmalin, pirit szerepelnek. Százalékos összetétele: kovasav 51 %, timföld 18, vasoxid és oxidul 11, mész 7, magnézia 6, káli 2,5, nátron 3. A D.-okat Rosenbusch (Physiographie der mass. Gesteine) három alosztályba sorozza: Biotit D. (Csillám D.), amfibol D. és augit D., (mely utóbbi átmenetet képez a diabászhoz) mindegyikében előfordulhat quarc, de hiányozhatik is. A fichtelhegységi lamprofir, ugyszintén Kersantit (Bretagne, Vogézek, Nassau) nem egyéb mint biotit quarc oligoklasz-andesin D. Hol a földpát a bázisosabb csoportból való, a szövet pedig szemcsés tonalit a nevök (Rath). Ide számítja Szabó is Selmec környékéről (Vihnye, Hodrusbánya), azon aprószemü kőzetet, melyet azelőtt aprószemü szienitnek neveztek; ide sorozható a nagyszemü vauguerit (eozoi koru, Lion mellett. Vaugueray), a korzikai gömb D. vagy korzit (napoleonit), melyeknek földpátjai anortit soruak. Ha szemcsés szövet megváltozik, egyes nagyobb földpát vagy amfibol individiumok által s igy kevés alapanyag is észlelhető, akkor D. porfiriteknek nevezik (átmenetet képeznek a valódi vagy tulajdonképeni porfirokba) s szintén quarccal v. anélkül. Változhatik a szövet palássá is, s ekkor a neve D.-pala, ugy hogy sokszor az amfibolit is nem egyéb, mint palás Diorit. A normal D.-ok csak ép ugy elváltozhatnak zöldkő módosulatuakká mint a trachitok s ekkor az ércesedés is éppen ugy jellemzi, mint a trachitzöldköveket; az epidiorit is elváltozott aprószemü, majdnem tömött zöldköves D. (afanit D.). Van üveges alapanyagu is s ekkor D. szurokkő a neve. Kora a granitokéval egyenlő s igy a D.-ok mint meozzoos és palaeozoos eruptiv tömegnek vagy leginkább telért alkotó közeteknek tekinthetők. Hazai területen aránylag kevés tört fel,van a Magyar-Érc-hegységben, a Temes melléki hegységben, a Hegyes-Drócsában, egyebütt a Cseh-Érchegységben türingiai erdőben, Harzban, Alpokban, Vogézekben, Pirenéekben, Normandiában és Skandináviában. A D.-okat szobrás(zati kövekké nagyban használják.
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Diorit