„Baktay Ervin” változatai közötti eltérés

1926–1929 között [[India|Indiában]] tanulmányozta az indiai vallásokat és kultúrát. 1928-ban felkutatta [[Kőrösi Csoma Sándor]] egykori tartózkodási helyeit és emlékeit. 1929-ben [[malária|maláriás]] betegen tért haza. 1931 eleje körül előbb a [[kismaros]]i szigeten, majd [[Verőce (Magyarország)|Verőcén]], a római romokkal szemben alapított indián törzset és tábort, mely 1963 május 7-én bekövetkezett halála után is fennmaradt. 1930–1944 között [[A Földgömb]] című lap egyik szerkesztője volt. 1933-ban a [[Debreceni Egyetem]]en bölcsészdoktorrá avatták. 1946-tól 1958-ig a [[Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum]] helyettes igazgatója, az [[ELTE]] megbízott előadója volt. 1956–57-ben az [[india]]i kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akit meghívtak a [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra, [[1956]]-ban. 1959-ben részt vett az [[Iparművészeti Múzeum]]ban rendezett [[Ázsia]] művészete című kiállítás előkészítésében. Nyugdíjba vonulása után számos külföldi országban ([[Anglia]], [[Svédország]]) tartott előadást India művészetéről.